World of Books A könyvek világa

Aki nem találja meg a múlt házának kulcsát, annak nincs jövője.

Julia még szinte kamasz volt, amikor édesapja elhagyta a családot, és bár mostanra sikeres nővé érett, akinek szerető férje, két szép gyermeke és álomba illő otthona van, mégsem boldog. A múlt árnyai kísértik; vajon miért hagyta ott az apja, mit titkol előle, mi az a fájdalmas igazság, amivel túl megrázó lenne szembesülni?

Aztán egy nap hírt kap, hogy apja meghalt, és egy ódon házat hagyott lányára, akit alig ismert. Julia hátrahagyva férjét és családját elindul, hogy megfejtse a család titkát, még akkor is, ha ez örökre megváltoztatja az életét; mindent, amiben hitt, és mindenkit, akit szeretett.

Mintha Peter Mayle ízeit vegyítenénk Joanne Harris humorával és Rosamunde Pilcher érzelmes történeteivel. Szenvedélyes szerelem, hűség és árulás, ezek Susan Lewis témái, aki immár valódi írósztár szerte a világon. Történetei erőt és életkedvet adnak, és bizonyítják: a sorsunkat magunk alakítjuk.

Susan Lewistól még nem olvastam semmit, s ezen könyv is meg volt egy ideje, azonban nem olvastam el azonnal. Mindig volt mit olvasnom és elég terjedelmes regény is ahhoz, hogy belekezdjek egyéb elfoglaltságok mellett. Most viszont kiválasztottam a polcról, és azt hiszem jól tettem, sőt kedvet kaptam a szerző egyéb műveihez is.
A fülszöveg rejtélyt, érzelmeket, szenvedélyt és humort ígért, s a Sunday Times szerint "Izgalmas és erotikus". Ami teljességgel igaz is. Emellett azonban sok érzelmet körüljár, a szerelmet, a csalódást, a barátságot, a vonzalmat, stb. A fülszöveg az egyik legfontosabb mozzanatot nem említi, ami gondolom szándékos, mert akkor már túl sokat elmondana a részletekről.
A lényeg, hogy a Julia és Josh a gyerekeikkel békésen élnek, de házasságukban már régen nem minden oly tökéletes, mint kívülről látszik. Julia egy ideje nem tudja magát átadni az érzelmeink és szerető férjének, így nem élnek szexuális életet. A gondok ott kezdődnek, hogy Josh már meg is csalta feleségét, sőt annak legjobb barátnőjével; a magyarázat pedig: azért, hogy Juliának ne legyen rosszabb, ne egy olyan nőhöz menjen a férfi, aki aztán beleszeret. Sylvia és Josh között elméletben csak kémia van. Eközben Julia kételkedik magában, és attól fél, a férje el fogja hagyni. Mindez mintha nem lenne elég, továbbra is kínozza apja hiánya, és családja konoksága, érdektelensége. Sosem volt jó kapcsolata az anyjával, nővérével és anyai nagybátyjával. Sőt Josh anyjával sem jönnek ki jól, ami tovább borzolja a kedélyeket. Amikor Julia megtudja, hogy apja meghalt (ezt izgalmas események előzik meg), azt is meg kell tudnia, hogy a férje megcsalta Sylviával. Mondhatni rajtakapja őket... Érdekfeszítő jelenet, és az olvasó akarja is, hogy kiderüljön végre a viszony.
Julia tehát csalódott a férjében, és még valahol tudja is, hogy persze ő sem ártatlan a dologban (mivel egy ideje nemet mondott férjnek), de tudja, ettől még nem kellett volna Joshnak megcsalnia, ráadásul Sylvia is elárulta, és a férje a gyerekeire sem volt tekintettel. Amikor mindezt a férfi fejére olvassa, óriási veszekedés robban ki, amit még jó néhány követ. Viszont távolabb kerülnek egymástól, mert Juliának le kell mennie Cornwallba, hogy beszéljen az ügyvédnővel, aki felhívta az apja halálhírével. Ahogy a fülszöveg is írta, Julia egy házat örököl (gyönyörű környezetben szép kis ház), melyben talán megtalálja annak a nyitját, hogy miért hagyta el az apja (úgy gondolják Joshhal, hogy ez áll az ő megromlott kapcsolatuk között is). Végül sok gond után: Josh huzavonája Sylviával, a fiúk betegsége, a lányuk kamaszkori hisztijei, a családi titok végre kiderül (izgalmas jelenet, amikor Julia felelősségre vonja a rokonait, és egy puska is előkerül), s férj és feleség végre rendezhetik problémájukat.
A regény tényleg izgalmas, de az olvasó néhány elejtett megjegyzésből már sejtheti a családi rejtély egy részét (hogy mit titkol Julia anyja és nagybátyja). Annyit leírok, hogy körüljárja a pedofília és a vérfertőzés témáját. Bár előbbit nem mondja ki konkrétan, természetesen lehet tudni, hogy ez Julia legnagyobb félelme, mely majdnem a könyv végéig kígyózik.
Mint említettem a regény elég hosszú, és sok az érzelmi lamentálás, hogy így fogalmazzak, de kellemes olvasmány, és így az olvasó tényleg maga is bele tudja érezni magát a főhősnő állapotába. Sőt az írónő megmutatja a csalódást a másik oldalról is: Julia szintén megcsalja Josht, bár azt nem írom le, kivel, csak annyit, hogy ebben az esetben életkori különbségekről is szó van, és más is felnagyítja a dolgokat. A férj joggal haragszik, és aggódik a gyermekeiért, de így legalább mindegyikük át tudja látni a másik fél szemszögéből is.
A titkok ház mindenképpen nőknek ajánlott olvasmány, és aki könnyen meghatódik, mindenképpen számítson rá ennél a könyvnél, mivel apa és lánya közötti kapcsolat, az elhunyt apa naplórészletei, s a rengeteg megpróbáltatás, amit a párnak ki kell állnia könnyeket csal a szembe.

Szereplők:
Julia Thayne, szerkesztő, író
Joshua 'Josh' Thayne, szerkesztő
Dan Thayne, Julia és Josh fia
Shannon Thayne, Dan nővére
Emma Thayne, Josh anyja
Alice Hope, Julia anyja
Pam, Julia nővére
George Hope, Alice bátyja
René Hope, George férje
Pauline, Julia barátnője
Sylvia, Jullia barátnője, író és kerámiakészítő
Fionnula 'Fen' Barrington, ügyvéd
Dougie Cowan, Julia apja
Gwen Cowan, Dougie felesége
Tilde Raddy, Dougie barátja és segítsége
Bob Barrington, Fen férje
Ottie, Fen és Bob lánya
David Bower, Fen bátyja
Charles, David élettársa
Peter Bower, Fen apja
Laura Bower, Fen anyja
Mauricio 'Rico', Fen unokatestvére
Marina, Josh titkárnője

Kitty egy sikeres magazin sztárriportere. Hihetetlenül fifikás, ravasz és rámenős, nem ismer lehetetlent. Sziporkázó, magával ragadó személyiségével szinte mindenkit elbűvöl.

Az újságnál nehéz, de izgalmas feladatokat kap. Jogi végzettsége miatt főnöke gyakran bízza meg bűnügyekben való nyomozással. Legújabb riportalanya a titokzatos Lord Nottingham lenne, akiről köztudott, hogy egyszerűen megközelíthetetlen. Ez idáig még minden kísérletező újságíró kudarcot vallott vele. Nem úgy a rendíthetetlen Kitty, aki meghökkentő módon jut a lord közelébe.
Egy remek cikk reményében sorra dönti le az útjában álló akadályokat. Ekkor még nem sejti, mennyi veszély leselkedik rá. Először csak a szívét ejti rabul a lord, ebbe még boldogan beletörődne. Végül azonban nemcsak eddigi függetlensége, szabadsága kerül veszélybe, hanem maga az élete is... és ennek már a fele sem tréfa!

Én igazság szerint sok mindent elolvasok, ami a kezembe kerül, mondhatni bármit, kivéve a westernt, háborús történeteket és a túl csöpögős romantikus regényeket. A fele sem tréfa nem a kimondott "esetem", de mivel már meg volt egy ideje a polcon, gondoltam elolvasom, mert elég rövid. Még 50 Ft-ért vettem meg vagy antikváriumban vagy könyvtárban.
Mikor jó idő után a kezembe vettem a könyvet, kezdetnek elolvastam a hátulján a szöveget. Ez egy Sylvie romantikus könyvsorozat, a Gold Book Kft. kiadványa (Sylvie 39), s tegyük hozzá, hogy a borítója nem ígért sok jót, elég béna, de ahogy mondani szokás "ne ítélj a borító alapján". Szóval mivel a tartalom felkeltette az érdeklődésem, belekezdtem az olvasásba, ami tényleg nem telt túl sok időbe, hiszen mindössze 125 oldal. Az energikus Kitty-t szinte azonnal megkedveltem. A későbbiekben azt vártam, mikor indul a lány Londonba, és mi lesz az a "meghökkentő mód", ahogy a lorddal találkozik (ami meg kell, hogy mondjam vicces volt, de nincs a "főhősök érdekes találkozása" toplistán). Lord Nottingham figuráját is megszerettem, bár tény, hogy nem kedvelem túlzottan a lordos történeteket, s a hasonló kosztümös szerelmes regényeket. Én inkább hajlok a romantikus-krimik felé, s ez a könyv is ígért kalandot, hiszen a fülszöveg szerint a főhősnő élete is bajba kerül.
Végül került is, mivel a két főszereplő összefogott, hogy megtudja, ki ölte meg a lord apját, s Kitty mint újságíró áhítozik az ilyen rejtélyek után. De közel is kerülnek egymáshoz érzelmileg. Először barátok lesznek, majd mindketten érzik, hogy itt sokkal többről van szó, de a nem engednek önmaguknak, amíg le nem zárják az ügyet. Van benne egy-két veszekedés, hajbakapás is, ahogy ez az ilyen és ehhez hasonló történetekben lenni szokott, de végül bevallják egymásnak azt a bizonyos nagybetűs szót.
A regény befejezése több izgalmat tartogat, mikor a lány eltűnik, mivel foglyul ejtik, s a félőrült lord felkutatja. Kitty-vel jól elbánnak az erőszakos gorillák, így az sem biztos, hogy túléli, de végül mindketten megmenekülnek, s a férfi megkéri a lány kezét, s végre egymáséi lesznek, ahogy ez az ilyen és... na tudjátok.
Összességében jó volt elolvasni, de azért az is jó volt, hogy nem volt hosszabb. Nem az a kifejezett stílus, amit kedvelek (gondolok itt például Sandra Brownra vagy Cynthia Parkerre). S lehet, hogy a rövid terjedelem miatt volt a sietség, de számomra néha kidolgozatlanok voltak a jelenetek. Mondhatnám, hogy annyi izgalom sem volt benne, mint amennyit vártam, mivel csak a végén kerültek mindketten bajba, előtte meg csak egyszer-kétszer volt olyan rész, amikor majdnem lebuktak valami olyanban, ami veszélyes (például betörtek egy gyárba). Ezekben a részekben viszont az olvasó a két főhős közötti viszonyra koncentrálhat, mely olykor mókás vagy éppen viharos.
A szerzőről annyit, hogy valójában magyar származású, s ő is végzett újságíróiskolát. Nálam talán ez is oka, hogy annyira nem lett klasszis a könyv, mivel valahogy ritkán olvasok magyar íróktól. Pedig talán kéne, de azért más a stílus...

Szereplők:
Kitty Clarke, újságírónő
Bruce, Kitty főnöke
Lord Roderick Milton 'Rick' Nottingham, gazdag arisztokrata, gyárigazgató, volt politikus
Margery, Rick házvezetőnője
Mr. Benton, gyárigazgató
Johnson, Benton jobbkeze
Bobby, Benton egyik verőlegénye

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

A Baby Grace megmentése (Saving Grace) című novella nem lett a kedvencem a kötetből, mert nem túlzottam kötött le, bár a vége azért izgalmasabbra sikeredett. Szerintem nagyon elhúzódott a történet, viszont ennek ellenére vicces volt, humorosak lettek a karakterek.
Joyce Harrington Philip Marlowe történetében két régi ismerős bízza meg a magánnyomozót, hogy találja meg egyikük kislányát. June és January ikrek, s Marlowe még gyerekkorából ismeri őket: June-t egyszer megcsókolta. Az ikrek voltak az ő iskolájukban a bizonyos csúnya lányok, és azóta sem változtak sokat. Bár Marlowe January-vel még annyira sem jön ki, mint June-nal, elvállalja az ügyet, és a Baby Grace apja keresésére indul, mivel a két nő szerint ő vitte magával a gyereket, mivel nem akarta, hogy June és January sztárt faragjon belőle. Azonban, mint általában, most sem ilyen egyszerű Marlowe ügye...
Tetszett, amit a szerző írt a történet végére megjegyzésként, mely a könyvtár/könyvek és a filmek kapcsolatáról szól. Joyce Harringtontól egyébként nem jelent meg más nálunk, legalábbis én nemigen találtam.

A Baby Grace megmentése szereplői:
Philip Marlowe, magánnyomozó
June Abbott, Marlowe megbízója
January Abbott, June ikertestvére, Baby Grace anyja
Walter Watson, Baby Grace apja
Lucille Watson, Walter testvére
Benny Flinders, újságíró, Marlowe alkalmi ivócimborája
Hap Delaney, üzletember, tehetségkutató

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

A Pisztolyzene (Gun Music) egy humoros történet volt, melyben Philip Marlowe megcsillogtatta cinizmusát. Emellett vezetett is a novella, haladt előre, gyors iramban. Izgalomban nem volt hiány, megint találkozhattam a női ármánykodással, de mint kiderül, a gyámoltalan nő mögött néha egy férfi is áll, aki a háttérben irányít.
Marlowe Loren D. Estleman elbeszélésében éppen megkapja aktuális megbízatása honoráriumát, amikor kap egy másikat: meg kell tudnia mibe keveredett egy fiatal tehetség, Christa Vine énekesnő és színésznő. A férje egy hírhedten sötét alak, és Carson Moldine aggódik érte, mint barát, és szeretné megtudni, miért utasított vissza mostanában szerepeket és miért felejti el folyton a szövegeit. Marlowe elvállalja a mellékest, és el is megy az elbűvölő színésznőhöz, de az azt mondja, nincs semmi gondja, és rövid úton megszabadul tőle, mivel el kell mennie. Marlowe azonban nem hagyja ennyiben, és követi a nőt. Annál is inkább, mert kutakodott egy kicsit jó detektívhez híven, s talált egy nemrégen elsütött pisztolyt az egyik fiókban. A magánnyomozó rátapad Miss Vine-ra, s tanúja lesz egy váltságdíjátadó ceremóniának, és a végén még le is ütik. Még az a szerencséje, hogy nem kapott nagyot a fejére, és hogy utoljára Bernie Ohlsszal beszélt, aki az ügyészségen dolgozik, ahol Marlowe is régen. Bernie megtalálta Marlowe-t, és agához téríti. Neki ezután lassacskán sikerül kitöltenie a hiányzó réseket, és majdnem összeáll a történet. El is megy ismét Christa Vine-hoz, és vallomásra bírja. A nő végül kénytelen színt vallani, és bár előveszi az ominózus fegyvert, azt nem használja Marlowe-n. Csakhogy van egy bökkenő: Miss Vine csak egyszer sütötte el a fegyvert, tehát férjét valaki más ölte meg. Valaki segíteni akart a nőnek, de a váltságdíj átadás álcája mindent elrontott, de biztos, hogy nem vették figyelembe Philip Marlowe elbűvölő logikáját.
Összességében jó volt a történet, és Marlowe ismét hírességek körében mozgott (mondjuk Los Angelesben nem is olyan nehéz ez), azonban mégsem mondanám, hogy teljesen tipikus chandleri történetet kaptam. A szerző egyébként több western történetet írt, és az Amos Walker detektívregényeket. Legközelebb Joyce Harrington Baby Grace megmentése lesz soron, ami megmondom őszintén kicsit lassan halad, és úgymond "szenvedés". De majd meglátjuk, ha befejeztem.

A Pisztolyzene szereplői:
Philip Marlowe, magánnyomozó
Carson Moldine, Marlowe megbízója
Christa Vine, énekesnő és színésznő
Sam Whiteside, Christa főnöke
Sonny Bloom, Christa férje, impresszárió és gengszter
Bernie Ohls, az ügyészség nyomozója
Gréta, Christa német szobalánya

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

Benjamin M. Schutz írótól ezelőtt még semmit nem olvastam, de egy csapásra megkedveltem a stílusát, és egy újabb humoros Raymond Chandler szerű Philip Marlowe történetet kaptam. Megérte elolvasni A fekete szemű szőkeséget (The Black-eyed Blonde), a novellakötet egyik legszórakoztatóbb írását, melyben fellelhető Marlowe magányossága is. A szerző az írás mellett a pszichológia tudományát művelte, és hazánkban nem igen jelent meg másik műve, de külföldön a Leo Haggerty magánnyomozó sorozatával vált ismerté.
A fekete szemű szőkeségből megtudhatjuk, Philip Marlowe miért nem vállal válási ügyeket. A történet úgy kezdődik, hogy a magánnyomozót felhívja egy nő, aki azt akarja, figyelje meg a férjét, aki minden valószínűség szerint megcsalja őt. Marlowe-nak egyébként is rossz éjszakája volt, s elég durván visszautasítja a felkérést. Ezután visszamegyünk a múltba; Marlowe belenéz a tükörbe, de már nem azt az arcot látja viszont, amit azelőtt, hogy Delano Stiles besétált az irodájába. Az elkeseredettnek tűnő férfi azzal kereste meg Marlowe-t, hogy a felesége eltűnt a gyermekükkel. A nyomozó azt válaszolja, mint mindig, jelesül hogy a válási ügyek nem az ő asztala, de Stiles nem a feleségét akarja, csak a gyermekét. Marlowe végül elvállalja az ügyet, s hamar meg is találja a nőt, a "fekete szemű szőkeséget". A nőnek sikerült pénzhez jutnia, hogy elmenjen a szülővárosába, és a gyermek is vele van. Marlowe megpróbálja visszatartani, de az megosztja vele férje valódi jellemét: Delano Stiles többször bántotta őt. Marlowe végül maga adja oda neki azt a pénzt, amit Stiles fizetett a megbízásért, és futni hagyja a nőt, de szerencsétlenségükre éppen megjelenik Stiles, akit korábban Marlowe értesített a fejleményekről. A férj nem is egyedül érkezik, hanem két gorillával, akiknél fegyver is van. Marlowe megpróbálja feltartóztatni őket, az egyiknek azonban sikerül kilőnie Marlowe kocsiját, amivel a nő és a gyerek menekültek. Az autó balesetet okoz, és a két szülő keserves sírása belehasít Marlowe szívébe. Hát ezért nem vállal Philip Marlowe válási ügyeket...

A fekete szemű szőkeség szereplői:
Philip Marlowe, magánnyomozó
Delano Stiles, Marlowe megbízója
Monica, Stiles felesége
Brandon, Monica és Stiles fia