WOB - A könyvek világa

Olvasni jó. Én hiszek ebben, és ha Te is, akkor itt a helyed. A téma lehet krimi, horror, vagy éppen romantikus, itt bármi előfordulhat. Böngéssz kedvedre, és írd meg Te is a véleményed egy-egy könyvről. Az oldal fórumát pedig ITT találod.

Friss topikok

Max Allan Collins - A tökéletes bűntény (1935) [Philip Marlowe visszatérése]

misscrime 2011.10.13. 20:55

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

Ebben a történetben ismét megkaptam a humort, az izgalmat, melyet átlengett Raymond Chandler Philip Marlowe stílusa. A tökéletes bűntényben (The Perfect Crime) Marlowe megint csak egy híresség megbízását kapja, hasonlóan Simon Brett novellájához. Egy Dolores Dodd nevű gyönyörű színésznő arra kéri a magánnyomozót, hogy legyen a testőre, mivel megfenyegették bizonyos sötét alakok, akik a szerencsejátékban utaznak. Dolores egy Utcai Kávézó nevű helyet vezet, ahol Marlowe több emberrel is megismerkedik, akik Miss Dodd környezetében élnek. Eközben elbűvöli a nő, akit meg kell védenie, de Dolores Doddnak tucatnyi hódolója van, s amikor egy alkalommal a nő arra kéri Marlowe-t, az maradjon vele éjszakára, visszautasítja. Tudja, hogy nem lenne hosszú életű a kapcsolatuk. A szomorú szemű nő legalább egy hónapra foglalja le Marlowe-t, és ennyi idő után úgy gondolja, nem halad az ügy, s mivel nem érzi úgy, hogy veszélyben lenne a nő, felmondja a megállapodásukat. Nem akarja elvenni a nő pénzét tovább, de Dodd megkéri, hogy még egy hétre maradjon mellette, azután eldönti, mi legyen. Csakhogy nem lesz azután, mivel másnap reggel Marlowe talál rá holtan a kocsijában, de nem a saját garázsában.
Marlowe nyomozni kezd annak ellenére, hogy a rendőrség és a közvélemény is úgy tartja, Dolores Dodd öngyilkos lett. Az emberek egy része eltusolásról beszél, a rendőrség és Hollywood pedig tart a botránytól. Marlowe azonban nem törődik mindezekkel, neki csak az számít, hogy igazságot szolgáltasson Miss Doddnak. Van is két jelöltje, akik elkövethették a gyilkosságot, az ok pedig a jó öreg kapzsiság. Marlowe ugyan nem tudja bebizonyítani, hogy tényleg ők tették, de megbosszulni azt tudja, a maga módján, s ez elég neki.
Max Allan Collins kiváló író, s Helyszínelők, Gyilkos elmék könyveit rengetegen olvassák. Én a magam részéről egy Helyszínelőket olvastam eddig, és két Gyilkos elméket a háromból, ami megjelent eddig nálunk. Nekem a Gyilkos elmék jobban tetszett, de magát a sorozatot is jobban szerettem. De ezeken a könyvsorozatokon kívül Collins még sok mást is írt, például ő Nathan Heller detektív megteremtője, aki történelmi regényeiben nyomoz. Helleren kívül hírhedt figurái még Nolan, Quarry és Mallory. E történet, A tökéletes bűntény egy valós eseten alapult, egy Thelma Todd nevű színésznő valószínűsíthető meggyilkolásán. Max Allan Collins megváltoztatta a neveket, és belehelyezte a történetbe Philip Marlowe-t. Heller-regényeihez hasonlóan írta meg a novellát, de Heller természetesen sok mindenben nem hasonlít Marlowe-ra. Collins szerint ha az elbeszélésben Heller szerepelt volna, sok mindent másképp csinált volna, hiszen más a kettejük értékrendje. A novella végén Collins leírja, hogy Chandler Kedvesem, isten veled! című regényében Marlowe ellátogat az Utcai Kávézóba, mely Thelma Toddé volt, és megmássza azon lépcsőfokokat, melyeket A tökéletes bűntényben is. A mű érdekessége még, hogy Collinshoz híven a történetet Marlowe visszamenőleg meséli el.

A tökéletes bűntény szereplői:
Philip Marlowe, magándetektív
Dolores Dodd, színésznő, az Utcai Kávézó tulajdonosnője
Laird Brunette, több kaszinó tulajdonosa
Warren Eastman, rendező és producer, Dolores partnere a kávézó tulajdonjogában
Nick DeCiro, tehetségkutató
Miranda Diamond, színésznő, Eastman felesége
Randall hadnagy, a Dolores ügyével megbízott nyomozó

Címkék: krimi raymond chandler fülszöveg max allan collins

Szólj hozzá!

Julie Smith - A vörös kő (1944) [Philip Marlowe visszatérése]

misscrime 2011.10.13. 09:10

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

Julie Smith A vörös kő (Red Rock) című novelláját leginkább a Poirot történetekhez hasonlíthatnám, de eszünkbe juthat Columbo, vagy éppen Sherlock Holmes is. Marlowe ebben a formában nem az akció híve, inkább csak jár egyik helyről a másikra, megszerez néhány információt, és eljut a végkövetkeztetésre. Smith elbeszélésében nincs túl sok izgalom, hanem végigvezet egy gyűrű történetén, mely életeket határozott meg. Egy holttest azért felbukkan a novellában, ahogy Marlowe-nál megszokhattuk. A leírás érzékletes, de Philip Marlowe jellemző humorát és cinizmusát nem találtam meg.
A vörös kőben Marlowe egy olyan megbízást kapott, hogy keressen meg egy értékes gyűrűt. Myra Heatley-től nemrég ellopták a vörös kővel ellátott ékszert, de aztán meglátta azt egy újságban egy másik nő ujján. Marlowe ellátogat Evelyn Merrillhez, aki elmondja, hogy a vőlegényétől kapta a gyűrűt. Mire azonban Marlowe odaér Tony Bizzottóhoz, az már halott: egy nő lelőtte. A történetben három nő is felbukkan: Myra Heatley, Evelyn Merrill és Myra lánya, Nancy. Marlowe még egy ízben ellátogat a hölgyekhez, de már sejti, ki követte el a gyilkosság, és azt is, hogy miért.
Az elbeszélés végén Philip Marlowe elengedi a valódi tettest, mivel megérti az indokait, és olyan érzelmekkel, családi titkokkal találkozik, amiket tudja, nem lenne hasznos kiteregetni. Chandler Marlowe-ja is mindig a saját értékrendje szerint cselekedett, amiben nincs kifejezetten jó vagy rossz.
Julie Smith egyébként hazánkban nem igazán lehet ismert, de több krimihőst alkotott, például Rebecca Schwartzot, a jogász-detektívnyomozót, illetve Paul McDonaldot, az ex-riportert, aki krimiket ír. Következőként Max Allan Collins lesz terítéken, aki a Helyszínelő könyvek írója is.

A vörös kő szereplői:
Philip Marlowe, magánnyomozó
Evelyn Merrill, Tony Bizzotto barátnője
Myra Heatley, Tony Bizzotto volt barátnője, Marlowe megbízója
Nancy, Myra Heatley lánya

Címkék: krimi raymond chandler fülszöveg

Szólj hozzá!

John Lutz - Csillagfény (1948) [Philip Marlowe visszatérése]

misscrime 2011.10.13. 08:28

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

Ebben a novellában még inkább hiányoltam a humort, mint Simon Brett művében, és itt is inkább az akciókon volt a hangsúly. Rengeteg pisztolylövés "hangzott" a történetben, de ettől volt pörgős, izgalmas. Chandler műveiben viszont még ha lőnek is, nem a párbajok állnak a középpontban, hanem a nyomozás és Marlowe látásmódja.
A Csillagfényben (Star Bright) egy Artie Duke nevű férfi bízza meg Marlowe-t. Ez azonban nem igazi megbízás, hanem inkább egy régi szívesség viszonzása. Duke egy magazin kiadója volt, és hallott egy új tehetségről, akiről fantasztikus fotókat készített egy Corcoran nevű fényképész. Marlowe-nak oda kell mennie a stúdiójába, és elhozni a képeket. Csakhogy a férfit meggyilkolták, és nem akármilyen módon: megkínozták. Marlowe kénytelen teljesíteni a feladatot, mert így kívánja a tisztesség, és elmegy egy gyilkosság helyszínére, hogy megkeresse Ella Lou képeit. A fiatal lányról is csak ennyit tudni. Marlowe-nak sikerül kiderítenie a vezetéknevét is, még annak ellenére is, hogy egy zsaru strázsál kinn Corcoran lakása előtt. A nyomozó talál egy címet is a dossziéban, viszont képet egy darabot se. Ellátogat arra a címre, de ott Ella Lou-t már nem találja meg, csak a főbérlőjét, aki elárul némi információt Marlowe-nak. Megjelenik Ella Lou apja is, aki égre földre keresi lányát, aki után csak egy levél maradt. Azon találnak egy címet, és Artie-val együtt elmennek egy víkendházhoz, de követik őket, és két fegyveres tartja őket sakkban. A lövöldözésben többen megsérülnek, és az egyik gorilla súlyosan megvágta több helyen is Ella Lou-t, így már sosem lehet olyan szép, mint volt.
Nekem kissé zavaros a történet, nem teljesen világos, hogy miért volt fontos elcsúfítani a gyönyörű modell arcát, de talán a konkurencia miatt. Mindegy, azért nem volt unalmas történet, és mókás volt a házinéni is, aki megmutatta Marlowe-nak Ella Lou szobáját. A novella végén pedig ott volt a Raymond Chandlernél megszokott magányosság érzete, de ott lebegett a levegőben egyfajta változás szele. Marlowe levonja a következtetést, amit talán senki más nem tud: Ella Lou-nak talán jobb úgy, hogy megsérült, mivel kedvezőbb élete lehet kis szülővárosában, ahol majd megnősül és gyerekei lesznek. Ezzel szemben nem biztos, hogy az Ella Lou-t követő lány ilyen "szerencsés" lesz.

A Csillagfény szereplői:
Philip Marlowe, magánnyomozó
Artie Duke, a Duke and Duchess magazin kiadója
Ella Lou Harrison, modell
Mrs. Galton, panzió tulajdonosnője
Cletus Harrison, Ella Lou apja
Dan Dillon, a Big Rock Resort ügyvezetője és útikalauza
"Vörös" Mallory, gengszter
Butch, gengszter

Címkék: krimi raymond chandler fülszöveg john lutz

Szólj hozzá!

Simon Brett - Gyilkosság a Stardust Clubban (1950) [Philip Marlowe visszatérése]

misscrime 2011.10.13. 06:23

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

Marlowe humora szerintem lényegesen megcsappant ebben a történetben, de az érzékletes leírások azért megmaradtak. Simon Brett Gyilkosság a Stardust Clubban (Stasdust Kill) című elbeszélésében inkább az akcióra helyezte a hangsúlyt, és a végére Marlowe ismét nem kap semmit, csak az igazságérzete maradt neki. Bár szerintem Raymond Chandler könyveinek végén mindig van azért valami, amivel Marlowe is jól jár, azért Brett novellája kiváló tisztelgés.
A történetben Marlowe egy híresség megbízását kapja. A gyönyörű és csábító Lila West színésznő azt akarja, hogy öljön meg egy embert, bizonyos Johnny Escalitót, aki a Stardust Clubban dolgozik kidobóként. Ez a férfi Miss West szerint fenyegető leveleket küldözgetett neki. Marlowe azonban nem bérgyilkos, így fogja a kalapját, és távozik a nőtől. Amikor azonban elindul, észreveszi, hogy követik. A titokzatos férfi meg akarja ölni, de Marlowe nem hagyja magát. A férfi húzza a rövidebbet, és Marlowe olyan nyomokat talál nála, melyek talán a Stardust Clubba vezetnek. Philip Marlowe sosem hitt igazán a véletlenekben, így ellátogat a szórakozóhelyre. Ott szemtanúja lesz Lila West és kitartója, Bud Cone veszekedésének, majd a színésznő és Johnny Escalito heves vitájának lesz szemtanúja. Végül Johnny Escalitót lelövik: Lila West tette, önvédelemből. A Stardust Club valamennyi vendége így meséli, de Marlowe tudja, hogy Escalito kezében nem volt fegyver, pedig Miss West azt állította. Szerinte a nő csak így tudta elintézni a férfit, mivel nem akarta, hogy az valami kompromittálót tudasson róla a nyilvánosságnak. Sőt fenyegető levelek sem voltak, legalábbis azokat Marlowe szerint biztos nem Escalito írta. A rendőrség azonban szokásához híven bárgyú, szemellenzős banda. Aki az üggyel fogalakozik, nem akar bonyodalmat, és szerinte ez az eset csak egy egyszerű önvédelem volt. Marlowe-t megfenyegeti, hogy nem hangoztassa a vallomását, mert akkor megütheti a bokáját. A magánnyomozó számára világossá válik, hogy ismét nem kerül ki teljes győzelemmel az ügyből. S bár Johnny Escalito sem volt egy angyal, azért megérdemelte volna, hogy kiderüljön az igazság. Sőt, Lila West hidegvérű gyilkos.
Simon Brett leírása élethű és érzékletes. Nagyszerűen festi le a karaktereket, például a "bordélyház" tulajdonosnőjét, akihez Marlowe információért megy, és a végén a rendőrt, aki "kövérségéhez képest gyorsan mozgott". Ahogy azt már írtam, Chandler humorát hiányolom a novellából, és az egész atmoszférája is sokkal melankolikusabb, mint Raymond Chandlernél.
A soron következő mű ebből a kötetből John Lutz Csillagfénye. Az író több krimihőst is alkotott, de egyik legismertebb regénye a Single White Female, vagyis az Egyedülálló nő megosztaná, melyből film is készült.

A Gyilkosság a Stardust Clubban szereplői:
Philip Marlowe, magánnyomozó
Lila West, színésznő
Bud Cone, az Ingot Pictures igazgátója, West partnere
Johnny Escalito, kidobó a Stardust Clubban

Címkék: krimi raymond chandler fülszöveg simon brett

Szólj hozzá!

Robert Bloch (1917-1994)

misscrime 2011.10.11. 07:56

robertbloch.jpgRobert Albert Bloch 1917. április 5-én született Chicagóban, Illinois államban; amerikai író, aki a krimi, a horror és a sci-fi témában alkotott. Apja Raphael 'Ray' Bloch, banki pénztáros volt, édesanyja pedig Stella Loeb szociális munkás, mindketten német-zsidó bevándorlók. Bloch családja Maywoodba költözött, Chicago egy külvárosba. Ekkor Robert öt éves volt. Jelentkezett a Metodista Templomba, annak ellenére, hogy szülei zsidó származásúak. Amikor nyolc vagy kilenc éves volt, részt vett a The Phantom of the Opera (1925) vetítésén, és amikor Lon Chaney levette az álarcát, maradandó emlék maradt Robertben.
1929-ben Robert apja elvesztette a banki állását, és a család Milwaukeeba telepedett át, ahol Stella Bloch a Milwaukee Jewish Settlement elnevezésű szociális otthonban dolgozott. Robert bekerült a Lincoln Középiskolába, ahol találkozott életre szóló barátjával, Harold Gauerrel. Gauer szerkesztette az iskolában a The Quill című irodalmi újságot. Lehetővé tette, hogy Bloch publikálja első elbeszélését, The Thing címmel. Bloch és Gauer is 1932-ben érettségiztek, a nagy gazdasági világválság idején.
Az 1930-as években Bloch tagja lett egy írócsoportnak. A The Milwaukee Fictioneers tagjai között volt Stanley Weinbaum, Ralph Milne Farley és Raymond A. Palmer. Gustav Marx, aki szintén tagja volt a körnek, másolói munkát adott Robertnek a hirdetési cégénél, így Bloch szabadidejében az irodájában írhatta saját történeteit. Közeli barátságban volt C.L. Moore-al és annak férjével, Henry Cuttnerrel, akik mindketten sci-fi és fantasy írók voltak, s ellátogattak Milwaukeeban Bloch-hoz.
Ezekben az években Robert Bloch lelkes olvasója volt a Weird Tales nevű ponyvamagazinnak. H.P. Lovecraft gyakran írt ebbe az újságba, így barátság alakult ki Bloch és közte; gyakran leveleztek, és Lovecraft tanácsokat adott neki az írás terén. Az első professzionális megjelenése Blochnak 17 évesen volt, amikor a Weird Tales megvásárolta két novelláját is, a The Feast in the Abbey címűt és a The Secret in the Tombot. Ezeket a történeteit nagyban inspirálta Lovecraft művészete. Lovecraft a The Haunted of the Dark című írásában megalkotta Robert Blake nevű karakterét, melyet Blochról mintázott, és megölte a történetben, de ez egy mint egy viszonzás volt arra, hogy Bloch is hasonlóan tett vele a The Shambler from the Stars című művében. Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy ilyet tettek, és Lovecraft 1937-es halálakor Bloch folytatta az írás a Weir Tales magazinba, továbbá hozzájárul több új ponyvamagazin létrehozásához, mint például a sci-fi-ket felvonultató Amazing Stories.
A következő időkben Bloch kibővítette tárházát, és horrortörténeteket írt, köztük is a voodooról (Mother of Serpents), a démoni megszállottságról (Fiddler's Fee) és a fekete mágiáról (Return to the Sabbat). Bloch első science fiction története The Secret of the Observatory címmel jelent meg az Amazing Stories magazinban.
1939-ben Robert kapcsolatba került James Doolittle-lel, aki a milwaukee-i ügyészhelyettes, Carl Zeidler kampányát menedzselte. Azt kérték Blochtól, hogy Harold Gauerrel együtt dolgozzanak náluk, és kezeljék a hirdetési, és egyéb sajtóval kapcsolatos ügyeket. Későbbi önéletrajzi könyvében Bloch azt írta, nem volt felhőtlen az együttműködés, mivel miután Zeidler Milwaukee polgármestere lett, nem vették figyelembe, mennyit dolgoztak, és nem fizetett annyit, amennyit ígért.
Bloch 1940 októberében elvette feleségül Marion Ruth Molcombe-ot. Egyes híresztelések szerint a házasság kényelmi szempontokat szolgált, hogy Blochnak ne kelljen beállnia a hadseregbe. Felesége tuberkulózisban szenvedett (kezdetben még nem diagnosztizálták), mely a csontjait támadta meg, s befolyásolta a járását.
Az 1940-es években Bloch megalkotta humoros karakterét, Lefty Feepet a The Fantastic Adventures című történettel. Ezen kívül megpróbált ő is betörni a "vaudeville" piacára, mely egy színházi, varieté műfaj volt. 1944-ben felkérték, hogy írjon 39, 15 perces epizódot az egyik rádió Stay Tuned for Terror című horrorműsorába. Sok történet ezek közül inspirálta Bloch-ot, hogy elkészítse saját ponyva novelláit. Egy évvel később az Arkham House, Lovecraft kiadója megjelentette Bloch első novellagyűjteményét The Opener of the Way címmel. Ugyanakkor egy korábbi írása, a Yours Truly, Jack the Ripper több figyelmet kapott, a rádióban olvasták fől, és megjelent különböző antológiákban. Bloch ezzel szerzett magának igazi hírnevet, és nem a kitalált lényekről szóló történeteivel.
Robert Bloch folyamatosan alakította ki saját stílusát, és hagyta el a lovecraft-i imitációt. A Yours Truly, Jack the Ripper először 1934-ben jelent meg a Weird Talesben, és ez volt az első, amit Bloch kifejezetten a saját stílusában készített el. Bloch történetében Hasfelmetsző Jack egy olyan lény, akinek az örök élethez van szüksége emberi áldozatokra. A szerző tovább folytatta ezt, félig történelmi, félig legendás alakokkal, mint például a Vasálarcosról (Iron Mask), Sade márkiról (The Skull of the Marquis de Sade) és Lizzie Bordenről - azzal vádolták, hogy megölte apját és mostohaanyját egy fejszével - (Lizzie Borden Took an Axe...).
Bloch első regénye a The Scarf címet kapta 1947-ben. A történet egy Daniel Morley nevű íróról szól, aki élő nőket használ karakterei megalkotásához, de amint elkészül a művel, meg kell ölnie a nőket, és mindig ugyanúgy teszi ezt: a gesztenyebarna sállal, mely gyerekkora óta övé. A regény Minneapolisból indul, de átvisz egészen Chicagóba, New Yorkba és végül Hollywoodba.
1953-ban, 11 évi munka után Gustav Marx milwaukee-i reklámügynökségénél, Bloch Weyauwegába, felesége szülővárosába költözött. Bár Marion kigyógyult betegségéből, később, 1963-ban elváltak. Egyetlen lányuk született '43-ban, Sally.
1954-ben Bloch három regényt jelentetett meg: Spiderweb, The Kidnapper, The Will to Kill. Igyekezett támogatni a családját. Ugyanebben az évben az It's a Draw című televíziós quiz show döntőbizottságának volt a tagja. '58-ban megjelent Shooting Star című regénye, mely a Terror in the Night című gyűjteménnyel együtt lett kiadva. A Weird Tales megszűnése után Bloch továbbra is jelentetett meg novellákat az Amazingben, a Fantasticban és a Fantastic Universe-ben. Thrillereket is írt olyan magazinokba, mint a The Saint, az Ellery Queen és hasonlók.
1959-ben Robert elkészítette híressé vált regényét, a Psychót (Psycho). Két évvel korábban a Mike Shayne Mystery magazinban jelent meg The Real Bad Friend című elbeszélése, mely egy meghasadt személyiségről a szólt, és előrevetítette a Psychót. A történet tematikus kapcsolatban áll a Lucy Come to Stay című novellával. A Psycho főszereplője egy Norman Bates nevű férfi, akinek szoros kapcsolata volt az anyjával, és egy szállodát vezet. Személyisége két részre szakadt: egyszer önmaga, másszor meg az édesanyja. Bloch a figurát egy részt egy létező sorozatgyilkosról, Ed Gainről mintázta. A regényből később filmváltozat is készült egyazon címmel Alfred Hitchcock rendezésé. Bloch a folytatáshoz benyújtott egy forgatókönyv javaslatot, de az elutasították, több mással egyetemben. Ez volt az oka, hogy Bloch elkészítette a saját folytatását. A második Psychóban Bates meghal, a harmadikban pedig már néhány éve halott.
1964 januárjában Robert találkozott John Alexander író és producer özvegyével, Eleanor 'Elly' Alexanderrel, és októberben összeházasodtak. Második felesége divatmodell és kozmetikus volt. A mézesheteket Tahitin töltötték, 1965-ben ellátogattak Londonba, majd Brit Kolumbiába. Bloch haláláig boldog házasságban éltek. Eleanor Bloch 2007 márciusában hunyt el a Betel Otthonban, Selkirkben.
1967-ben Bloch együttműködött a Harlan Ellison íróval a Dangerous Visions című sci-fi antológia kiadásában, és a szerző megírta az A Toy for Juliette történetét. A novellával mind Hasfelmetsző Jack, mind pedig Sade márki szerepel. Ezen kívül 1984-ben jelent meg Bloch Night the Ripper című regénye, mely történet Viktória királynő uralkodásának ideje alatt játszódik, és Frederick Abberline rendőrfőnök nyomozását követi végig. Számos Viktória-korabeli személy is feltűnik a regényben, mint például Sir Arthur Connan Doyle.
Az 1960-as években Robert Bloch Hollywoodba ment, s hamar kapott megbízásokat különböző televíziós társaságoktól. Öt hónapon keresztül azonban nem írt, amíg az Írók Szövetsége sztrájkolt. A tiltakozás után sokkal több munkája volt a forgatókönyvek világában a rejtélyes és horror műfajokban. '60 és '62 között például tíz epizódot írt az Alfred Hitchcock bemutatja sorozatba, és a The Cabinet of Caligari (1962) című film forgatókönyvét is ő készítette, de egyéb produkciókban is közreműködött.
Televíziós munkái nem lassították le a regényírásban sem. Az 1960-as évek elején több könyvet is írt, többek között a The Dead Beat címűt és a Firebug-ot (Tűzgolyó). '62-ben jelent meg a The Couch és a Terror. 1964-ben a Strait-Jacket és a The Night Walker, '65-ben pedig a The Skull című filmek forgatókönyvét írta. Ez utóbbi Bloch The Skull of the Marquis de Sade című novelláján alapult.
Az 1970-es és '80-as években Robert Block folytatta az írást a regények terén és a forgatókönyvek terén is. 1994. szeptember 23-án, Los Angelesben hunyt el rákban. 77 éves volt ekkor, s 60 évnyi írói múlt volt mögötte, ebből több mint harmincat a televíziós és filmes szakmában töltött. Hamvasztották, és Los Angelesben, a Westwood Village Memorial Park Temetőben helyezték örök nyugalomra. Később második feleségét is ide temették.

Művei:

Regények:
The Scarf (1947)
Spiderweb (1954)
The Kidnapper (1954)
The Will to Kill (1954)
Shooting Star (1958)
This Crowded Earth (1958)
Psycho (Pszicho; 1959)
The Dead Beat (1960)
Firebug (Tűzgolyó; 1961)
The Couch (1962)
Terror (1962)
Ladies Day & This Crowded Earth (1968)
The Star Starker (1968)
The Todd Tossier (1969)
Sneak Preview (1971)
It's All in Your Mind (1971)
Night World (1972)
American Gothic (1974)
Strange Eons (1978)
There Is a Serpent in Eden (1979)
Psycho II (Pszicho 2; 1982)
Twilight Zone: The Movie (1983)
Night of the Ripper (1984)
Unholy Trinity (1986)
Lori (1989)
Screams: Three Novels of Suspense (1989)
Psycho House (1990)
The Jekyll Legacy (1991)

Novellák & novellakötetek:
The Thing (1932)
The Opener of the Way (1945)
Sea Kissed (1945)
Terror in the Night (1958)
Pleasant Dreams: Nightmares (1960)
House of the Hatchet (1960)
Blood Runs Cold (1961)
Nightmares (1961)
More Nightmares (1961)
Yours Truly, Jack the Ripper (1962)
Atoms and Evil (1962)
Horror 7 (1963)
Bogey Men (1963)
The Skull of the Marquis de Sade (1965)
Tales in a Jugular Vegin (1965)
Chamber of Horrors (1966)
The Living Demons (1967)
Dragons and Nightmares: Four Short Novels (1968)
Bloch and Bradbury: Whispers from Beyond (1969)
Fear Today, Gone Tomorrow (1971)
The King of Terrors: Tales of Madness and Death (1977)
The Best of Robert Bloch (1977)
Cold Chills (1977)
Out of the Mouths of Graves (1978)
The Laughter of a Ghoul/What Every Young Ghoul Should Know (1978)
Such Staff as Screams Are Made of (1979)
Mysteries of the Worm (1981)
Midnight Pleasures (1987)
Lost in Space and Time With Lefty Feep (1987)
Fear and Trembling (1989)
The Early Fears (1994)
Flowers from the Moon and Other Lunacies (posztumusz; 1998)
The Lost Bloch, Volume 2: Hell on Earth (posztumusz; 2000)
The Lost Bloch, Volume 3: Crimes and Punishments (posztumusz; 2003)
The Readers Bloch, Volume 1: The Fear Planet and Other Unusual Destinations (posztumusz; 2005)
The Readers Bloch, Volume 2: Skeleton in the Closet and Other Stories (posztumusz; 2009)

Szerkesztőként:
The Best of Fredric Brown (1976)
Psycho-Paths (1991)
Monsters in Our Midst (1993)
Robert Bloch's Psychos (posztumusz; 1997)

Önéletrajz:
Once Around the Bloch: An Unauthorized Autobiography (1994)

Címkék: életrajz robert bloch

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása