Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.
Sara Paretsky teremtette meg saját magánnyomozóját, V.I. Warshawski-t, csakhogy ő nő nemű. Ezzel Paretsky egyfajta kuriózumot alkotott, és saját elmondása szerint Raymond Chandler, azzal, hogy létrehozta Philip Marlowe-t, ösztönözte, hogy az ő hőse is magándetektív legyen.
A gyenge láncszemet (Dealer's Choice) 1942-ben írta, és főhőse ugyancsak Marlowe. Elolvasva az elbeszélést, arra jutottam, hogy a légkör és a stílus meg van, tényleg mintha Chandler egyik írását olvasnám. Marlowe elbeszélése, mondandója is nagyon hasonlatos, bár a Raymond Chandler által megteremtett karakter mindig egyes szám első személyben beszél magáról, s nem egyes szám harmadik személyben (mondjuk ez körülbelül kétszer fordul elő).
Mindkét Marlowe-nál meg van a cinizmus és a magányosság vetülete, de Paretsky Marlowe-jánál ez kissé más. Talán enyhébb, és nem éreztem át azt a magányt. Mint Chandlernél, itt is megjelenik A nő, a végzet asszonya, aki megpróbálja becsapni Marlowe-t, de ez végül úgy sem sikerül. A gyenge láncszemben ez egy titokzatos nő, aki azzal bízza meg a detektívet, hogy intézzen el egy kaszinóadóság ügyet, mely a bátyját súlytja. Marlowe nem hisz a nő két szép szemének, s az első pár mondatából rájön, hogy szinte semmi sem igaz, amit elmondott, még talán a neve sem. Mint később kiderül, a nő nem is olyan rossz, mint azt gondolhatnánk róla. Marlowe szembetalálja magát két hullával is, és le is ütik, meg akarják ölni, de kimászik a bajból a nő segítségével, akit azonban a történet végén nem kaphat meg. Talán a novella végén, a nő után maradt parfümillatot kereső Marlowe-nál lehet érzékelni az igazi magányt, bár szerintem Chandler sosem volt ilyen szentimentális.
Alapjában tetszett a történet, és az írásmód is, csak még annyit, hogy számomra negatívum, ha ilyen mértékben rohannak az események. Raymond Chandler novellája, A ceruza sem sokkal hosszabb, és ott nem volt egyfajta hiányérzetem miközben haladtam. Sara Paretsky elbeszéléséből viszont néhány jelenetet még inkább elolvastam volna, csakhogy összeáljon. Olyan, mintha valami kimaradt volna belőle. Paretsky Holtpont című regényét, melynek V.I. Warshawski a főszereplője, már olvastam. Az nagyon tetszett, izgalmas, olvasményos krimi. És attól, hogy A gyenge láncszem Marlowe novella, nem is kell teljesen egyeznie, és az írók, akik ezen gyűjteménybe bekerültek, nem utánozni akarták Raymond Chandlert, hanem a nyomdokaiba léptek. Azért választottam Paretsky novelláját A ceruza után, mert amint említettem, tőle már olvastam mást, és a soron következő Simon Brett-tel is hasonló a helyzet. Az ő Marlowe története a Gyilkosság a Stardust Clubban címet kapta, és még nem fejeztem be, de azt előljáróban megsúgom, hogy érdekesnek tetszik.
A gyenge láncszem szereplői:
Philip Marlowe, magánydetektív
Naomi Felstein, Marlowe megbízója
Dominick Bognavich, hitelező
Richard, Miss Felstein testvére
Kurt és Jay Boylston, farmtulajdonosok, gazdálkodók
Cliver Barker 1952. október 5-én született Liverpoolban, Angliában, s leinkább rendezőként, producerként ismert, de írt forgatókönyveket és fantasy, horror témájú regényeket. Ő a kitalálója a Hellraisernek, melyből több film is készült. Anyja Joan Rubie (született Revill) festő és iskolai jóléti segítő, apja pedig Leonard Barker, aki személyzeti igazgató volt egy ipari vállalatnál. Tanulmányait a Dovedale Általános Iskolában kezdte meg, majd a Quarry Bank Gimnáziumban folytatta. A Liverpooli Egyetemen filozófiát és irodalmat hallgatott.
Michael Prascott amerikai író, aki 1960-ban született, és New Jersey-ben nőtt fel. Az érettségi után jelentkezett a Wesleyan Egyetem filmes szakára. Miután megszerezte a diplomát, Los Angelesbe költözött, és szkripteket írt néhány független producernek. Emellett szabadúszó újságíróként és levéltári kutatóként is dolgozott. Ezt követően kezdett könyveket írni. Hat regényt írt Brian Haper néven, mielőtt a saját nevét használta.
Sara Paratsky 1947. június 8--án született amerikai írónő. Amesben, Iowában látta meg a napvilágot, de később a családja Kansasbe költözött. A Kansasi Egyetemen is diplomázott politika tudományból. 1966-ban közhasznú munkát végzett Chicago déli részén, és '68-ben visszatért, hogy tovább dolgozzon. Végül doktori címet (Ph.D.) kapott a Chicagói Egyetemen történelemből. Ezután lett még egy diplomája üzleti területen.