Rex Todhunter Stout 1886. december 1-én született detektívregény író. Noblesvilleben, Indiana államban látta meg a napvilágot John Wallace Stout és Lucetta Elizabeth Todhunter Stout gyermekeként, de a család kilenc gyerekkel hamarosan átköltözött Kansasbe.
Apja tanárként maga tanította olvasni gyermekeit, és Rex mire négy éves lett, már kétszer is kiolvasta a Bibliát. Állami helyesírási bajnok volt 13 éves korában. A Topeka Gimnáziumba (Kansas) és később a Kansasi Egyetemre (Lawrence) járt. Nővére, Ruth Stout jó néhány kertészeti témájú könyvet írt.
Rex Stout 1906 és 1908 között az Amerikai Haditengerészetnél szolgált, majd a következő négy évben harminc különböző munkája volt (hat államban), többek között dolgozott dohányboltban, verseket, történeteket, cikkeket adott el különböző magazinoknak.
1916-ban feleségül vette Fay Kennesy-t Topekából. 1932-ben váltak el, és Stout még ugyanebben az évben elvette Pola Weinbach Hoffmann tervezőt.
Stout írói karrierjét az 1910-es években kezdte, amikor is megjelentetett néhány romantikus-, kaland- és detektívtörténetet. Ezek többek között az All-Story Magazinban jelentek meg. 1927-re főállású író lett belőle, de azt a pénzt, amit üzletemberként keresett, 1929-ben elvesztette.
Első könyvét 1929-ben írta, Párizsban, egy szokatlan pszichológiai történetet egyes szám második személyben (How Like a God). Korai írásai között megtalálható a novella, a regény, a sci-fi és egy úttörő politikai thriller is, The President Vanishes (1934) címmel.
Miután Stout visszatért az Egyesült Államokba, a detektívfikció felé fordult. Első munkája a Fer-de-Lance volt, melynek főhőse Nero Wolfe magándetektív és asszisztense, Archie Goodwin lett. A regényt a Farrar & Rinehart jelentette meg 1934 októberében, illetve rövidített formában Point of Death címmel novemberben megjelent a The American Magazinban. 1937-ben Stout létrehozta Dol Bonnert, a női magánnyomozót, aki ugyan csak egy történetben kapott főszerepet (The Hand in the Glove), de néhány Nero Wolfe krimiben is feltűnt.
1938 után Rex Stout képzeletének középpontjában a rejtélyek álltak. Továbbra is írta a Nero Wolfe történeteket, és 1966-ig évente jelentek meg újabb kalandregényei (kivéve 1943-ban, amikor lefoglalták a Második Világháború eseményei). Bár '66 után valamelyest csökkentette az ütemet, megjelent további négy Nero Wolfe-regénye és egy szakácskönyve is halála előtt, 1975-ben, amikor is 88 éves volt.
1943-ben Stout csatlakozott a Fight for Freedom elnevezésű szervezethez, és propagandákat írt. Ő vezetett három hetenként jelentkező rádióműsort, és önkéntesként segítette az amerikai írók háborús törekvéseit. A háború után visszatért Nero Wolfehoz, és High Meadowban, Brewsterben telepedett le. Az Authors Guild és a Mystery Writers of America elnöke volt.
Stout régi barátságban volt P.G. Wodehouse brit humoristával és íróval. Mindketten rajongójuk voltak a másik munkájának, és bizonyítható párhuzamok húzhatók karaktereik és technikájuk között.
1959-ben Stout megkapta a Grand Master díjat rejtélyes történeteiért. Emellett nem egy posztumusz jelölést is kapott.
Stout egy volt a sok amerikai író közül, akit J. Edgar Hoover FBI-a szemmel tartott. Hoover az iroda ellenségének tartotta, a kommunisták eszközének. A Rex Stoutról szóló FBI-dokumentumnak körülbelül a kétharmada szól az író 1965-ös regényéről, a The Doorbell Rang-ről (Nyomoz az FBI), és ez volt a legfőbb oka annak, hogy Stout neve felkerült az FBI "tiltólistájára".
Művei:
Her Forbidden Knight (1913)
Under the Andes (1914)
A Prize for Princess (1914)
The Great Legend (1916)
How Like a God (1929)
Seed on the Wind (1930)
Golden Remedy (1931)
Forest Fire (1933)
The President Vanishes (1934)
Fer-de-Lance (1934)
The League Of Frightened Man (1935)
O Careless Love! (1935)
The Rubber Band (1936)
The Red Box (A vörös doboz; 1937)
The Hand in the Glove (1937)
Too Many Cooks (1938)
Mr. Cinderella (1938)
Some Buried Caesar (1939)
Mountain Cat (1939)
Red Threads (1939)
Over My Dead Body (1940)
Where There's a Will (1940)
Bitter End (1940)
Black Orchids (1941)
Alphabet Hicks (1941)
Cordially Invited to Meet Death (1942)
Not Quite Dead Enough (1942)
Booby Trap (1944)
Help Wanted, Male (1945)
The Silent Speaker (1946)
Instead of Evidence (1946)
Too Many Women (1947)
Before I Die (1947)
Man Alive (1947)
And Be a Villain (1948)
Bullet for One (1948)
Omit Flowers (1948)
Trouble in Triplicate (1949)
The Second Confession (1949)
Door to Death (1949)
The Gun with Wings (1949)
In the Best Families (1950)
Disguise for Murder (1950)
Curtains for Three (1951)
Murder by the Book (1951)
The Cop-Killer (1951)
The Squirt and the Monkey (1951)
Triple Jeopardy (1952)
Prisoner's Base (1952)
Home to Roost (1952)
This Won"t Kill You (1952)
The Golden Spiders (1953)
Invitation to Murder (1953)
The Zero Clue (1953)
Three Man Out (1954)
The Black Mountain (1954)
When a Man Murders... (1954)
Die Like a Dog (1954)
Before Midnight (1955)
The Next Witness (1955)
Immune to Murder (1955)
Might As Well Be Dead (1956)
A Window for Death (1956)
Too Many Detectives (1956)
Three for the Chair (1957)
If Death Ever Slept (1957)
Christmas Party (1957)
Easter Parade (1957)
Fourth of July Picnic (1957)
And Four to Go (1958)
Champagne for One (1958)
Murder Is No Joke (1958)
Plot It Yourself (1959)
Three at Wolfe's Door (1960)
Too Many Clients (1960)
Method Three for Murder (1960)
Poison a la Carte (1960)
The Rodeo Murder (1960)
The Final Deduction (1961)
Counterfeit for Murder (1961)
Death of a Demon (1961)
Kill No-Pay Later (1961)
Homicide Trinity (1962)
Gambit (1962)
Eeny Meeny Murder Mo (1962)
The Mother Hunt (1963)
Blood Will Tell (1963)
Trio for Blunt Instruments (1964)
A Right to Die (1964)
Murder Is Corny (1964)
The Doorbell Rang (Nyomoz az FBI; 1965)
Death of a Doxy (1966)
The Futher Hunt (1968)
Death of a Dude (1969)
Please Pass the Guilt (1973)
A Family Affair (1975)
Death Times Three (1985)
Maciej Slomczynski, hazánkban Joe Alex néven ismert lengyel származású író és fordító. 1922. április 10-én született Varsóban Merian C. Cooper (az Amerikai- és a Lengyel Légierő pilótája, kalandor, forgatókönyvíró, és az 1933-as King Kong rendezője, producere) és Marjorie Slomczynska (Crosby) gyermekeként. Maciej azután kapta meg a Slomczynski nevet, miután anyja férjhez ment Aleksander Slomczynskihez. Cooperrel ugyanis nem volt hajlandó elhagyni az Egyesült Államokat.