World of Books A könyvek világa

Stephen Edwin King 1947. szeptember 21-én, a Maine államban levő Portlandben született. Amerikai író, aki főleg horror és misztikus témájú könyveivel vált ismerté.
Nellie Ruth Pillsbury és Donald Edwin King gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja 1949-ben otthagyta a családot, és soha nem tért vissza. Ez az emlék sokáig nyomasztotta Kinget.
Stephen 7 évesen kezdett történeteket írni. Mindig is vonzotta ez a fajta agymunka. Miután nagynénje házában talált egy dobozt, tele horror- és sci-fi könyvekkel, megtudta, hogy annak idején az apja is rajongott az ilyen történetekért, sőt ő maga is írogatott. Első novelláját a Comics Review nevű újság adta ki, I was a Teenage Grave Robber (Fiatal sírrabló voltam) címmel. Két évvel később, 1967-ben a Startling Mistery Storiesnak küldte el a The Glass Floor (Az üvegpadló) című írását, amelyet meg is jelentettek.
King 1966-ban végezte el a középiskolát, és tanulmányait a Maine-i Egyetemen folytatta, Orontóban, természettudományi karon. Ekkoriban a könyvtárban dolgozott, és itt találkozott Tabitha Spruce-szal, akivel 1970-es lediplomázása után egy évvel összeházasodtak.
Stephen King első regénye a Carrie volt, és amikor megírta, feleségével nehéz anyagi körülmények között éltek. Mindkettőjüknek volt munkája, de ennek ellenére küszködtek. Tabby sokat bátorította férjét, hogy ne ne hagyja porosodni az elkezdett kéziratot. A Doubleday 1974-ben adta ki, és egyből sikeres lett. Még a filmes jogok is hamar elkeltek. A Carrie-t követte a Salem' s Lot (Borzalmak városa), illetve a Shining (A ragyogás), amelyeket szintén megfilmesítettek. Utóbbit Stanley Kubrick, és bár a film nagy siker lett, maga a szerző nem volt erről meggyőzve.
1978-ban jelent meg első novelláskötete, Night Shift (Éjszakai műszak) címmel, majd még ugyanebben az évben leghosszabb írása a The Stand (Végítélet). 1979-ben először publikált a Richard Bachman néven, s ebből lett a The Long Walk.
1981-ben elkészítette a horrorművekről és horrorfilmekről szóló írását, amely a Danse Macabre címet kapta. Még ezen évben megjelent második Bachman-könyve. A későbbiekben még volt néhány ezen a néven futó regénye, de egy férfi rájött, hogy Bachman és King ugyanúgy ír, és élt is a leleplezés lehetőségével.
Egy évvel később adták ki a The Dark Tower I - The Gunslinger (A Setét Torony I - A harcos) című fantasy regényét, amely később egész sorozattá bővült (7 kötet).
Kingnek sorra jelentek meg művei, köztük az 1985-ös Skeleton Crew (Csontkollekció) című novelláskötet.
Könyvei legtöbbje bestseller lett. Nagy sikert aratott a 6 rövid kötetes The Green Mile (A halálsoron) című művével.
Míg King ontotta magából a regényeket, addig azokat a filmrendezők megfilmesítették, s ezeknek kritikája igencsak változatos. King az egyik novellájából készült Maximum Overdrive (Maximális túlhajtás) című filmet maga rendezte. Saját elmondása szerint élvezte a forgatást, bár a film nem lett nagy siker. Emellett mindig is szívesen vállalt kisebb szerepeket a könyveiből készült produkciókban.
Stephen King feleségével, Tabbyvel boldog házasságban él, Bangorban, Maine-ben. Mondhatni ez a kedvenc helye; itt játszódik legtöbb regényének cselekménye. Egy hatalmas házban laknak, amelyet kerítés vesz körül, és a kapu egy pókot ábrázol. Tabithának és Stephennek három gyermeke született: Naomi Rachel King, Joseph Hillstorm King (Joe Hill néven publikált író) és Owen Philip King. King, ha nem ír, akkor a családjának és a zenélésnek szenteli idejét.
1999-ben King balesetet szenvedett, amely kis híján halálos volt. Éppen futott az út szélén, amikor egy férfi elgázolta a furgonjával. Szerencsére Stephen túlélte, és bár hosszú kezelések árán, de felépült.
2005-óta is átlagban két könyve jelenik meg évente, mint a Cell (A mobil), a Lisey's Story (Lisey története), a Blaze (Richard Buchman néven), vagy a Duma Key. 2008-ban jelent meg Just After Sunset (Napnyugta után) című novelláskötete. Műveiért több díjat is hazavihetett 1987 és 2011 között.

Művei:

Regények:

Stephen King néven:
Carrie (Carrie; 1974)    
'Salem's Lot (Borzalmak városa; 1975)
The Shining (A ragyogás; 1977)
The Stand (Végítélet; 1978)
The Dead Zone (Holtsáv; 1979)
Firestarter (A tűzgyújtó; 1980)
Danse Macabre (Danse Macabre; 1981)
Cujo (Cujo; 1981)
The Dark Tower: The Gunslinger (A Setét Torony - A harcos; 1982)
Christine (Christine; 1983)    
Pet Sematary (Állattemető; 1983)
Cycle of the Werewolf (Ezüst pisztolygolyók; 1983)
The Talisman (A talizmán; 1984; Peter Straubbal)
It (Az; 1986)
The Eyes of the Dragon (A sárkány szeme/A szem; 1987)
The Dark Tower II - The Drawing of the Three (A Setét Torony II - A hármak elhívatása; 1987)
Misery (Tortúra; 1987)
The Tommyknockers (Rémkoppantók; 1987)
Nightmares in the Sky (1988)
The Dark Half (Halálos árnyék; 1989)
The Stand: The Complete & Uncut Edition (1999)
Four Past Midnight (A napkutya; 1990)
The Dark Tower III - The Waste Lands (A Setét Torony III - Puszta földek; 1991)
Needful Things (Hasznos holmik; 1991)
Gerald's Game (Bilincsben; 1992)
Dolores Claiborne (Dolores; 1992)
Nightmares & Dreamscapes (Rémálmok és lidércek; 1993)
Insomnia (Nem jön szememre álom; 1994)
Rose Madder (A két Rose; 1995)
The Green Mile (A halálsoron; 1996)
Desperation (Rémület a sivatagban; 1996)
The Dark Tower IV: Wizard and Glass (A Setét Torony IV - Varázsló és üveg; 1997)
Bag of Bones (Tóparti kísértetek; 1998)
Storm of the Century (1999)
The Girl Who Loved Tom Gordon (Tom Gordon, segíts!; 1999)
Secret Windows (Titkos ablak, titkos kert; 2000)
Dreamcatcher (Álomcsapda; 2001)
Black House (A fekete ház; 2001; Peter Straubbal)
From a Buick 8 (2002)
The Dark Tower V - Wolves of the Calla (A Setét Torony V - Callai farkasok; 2003)
The Dark Tower VI - Song of Susannah (A Setét Torony VI - Susannah dala; 2004)
The Dark Tower VII - The Dark Tower (A Setét Torony VII - A Setét Torony; 2004)
The Colorado Kid (A coloradói kölyök; 2005)
Cell (A mobil; 2006)
Lisey's Story (Lisey története; 2006)
Duma Key (Duma Key; 2008)
Under the Dome (A Búra alatt; 2009)
Blockade Billy (2010)
11/22/63 (2011)
The Dark Tower - The Wind Through the Keyhole (2012)
Doctor Sleep (2013)
Joyland (2013)

Richard Bachman néven:
Rage (1977)
The Long Walk (1979)
Roadwork (1981)
The Running Man (A menekülő ember; 1982)
Thinner (Sorvadj el!; 1984)
The Regulators (A rendcsinálók; 1996)
Blaze (2007)

Novelláskötetek:
Night Shift (Éjszakai műszak; 1978)
Different Seasons (A remény rabjai; 1982)
Skeleton Crew (Csontkollekció; 1985)
Six Stories (1997)
Hearts in Atlantis (1999)
Blood and Smoke (1999)
Everything's Eventual (Minden haláli; 2002)
Just After Sunset (Napnyugta után; 2008)
Stephen King Goes to the Movies (2009)
Full Dark, No Stars (2010)

Egyéb művek:
Creepshow (1982)
The New Lieutenant's Rap (1999)
On Writing (2000)
The Plant (2000)
Faithful (2004; Stewart O'Nan-nel)
Ur (2009)
Mile 81 (2011)

Edith Ngaio Marsh 1895. április 23-án született új-zélandi krimiírónő és színházi rendező volt, akit csak Ngaio Marsh-ként ismernek. Christchurch-ben, Új-Zélandon látta meg a napvilágot. Apja elhanyagolta bejelenteni születését egészen 1900-ig, így lehet némi bizonytalanság a pontos dátumban.
Marsh tanulmányait a St. Margaret Kollégiumban végezte, Christchurch-ben, ahol az alapítvány növendéke volt. Ezután festészetet tanult a Canterbury Művészeti Főiskolán, mielőtt csatlakozott volna Allan Wilkie társaságához, mint színésznő, és bejárta Új-Zélandot. 1928-tól Új-Zéland és az Egyesült Királyság között ingázott.
A nemzetközileg is ismert írónőnek 32 detektívnovellája jelent meg, 1934 és 1982 között. Dorothy L. Sayers, Margery Allingham és Agatha Christie mellett ő volt az egyik a "Krimi királynői" közül. Megteremtette Roderick Alleyn alakját, az úriember detektívét, aki a Metropolitan Police alkalmazásában állt Londonban. Emellett számos regénye tartalmazta két kedvencét, a színházat és a festészetet. A következőkben a színházi élet áll a középpontban: Enter a Murderer, a Vintage Murder, az Overture to Death, az Opening Night, a Death at the Dolphin és a Light Thickens, illetve a Final Curtain és a False Scent. Az I Can Find My Way Out című rövid története is a színészet világába kalauzolja el az olvasókat, illetve a korábbi Jupiter Case. Ebben Alleyn feleségül vesz egy festőt, Agatha Troy-t, akivel egy nyomozás során ismerkedett meg (Artists in Crime), s aki néhány későbbi regényében is feltűnik.
Marsh legtöbb története Angliában játszódik, de akad pár olyan is, amely Új-Zélandon (Vintage Murder, Colour Scheme, Died in the Wool).
Az írónő életében mindig is nagy szerepet játszott a színház. 1942-ben készített egy modern Hamlet előadást a Canterbury Főiskola Drámaegyesületének, és 1969-ig több Shakespeare produkciót is alkotott. 1944-ben a Hamlet és az Othello színdarabokkal turnéztak Új-Zélandon. 1949-ben újabb turnéra indult Ausztráliába Dan O'Connor vállalkozó vezényletével, az Othello egy új változatával és egy Pirandello nevű olasz rendező Six Characters in Search of an Author című darabjával.
A Canterbury Egyetem Ngaio Marsh Színházat alapított a tiszteletére, amely 430 férőhelyes lett.
Ngaio Marsh sohasem ment férjhez és nem születtek gyerekei. 1965-ben publikálta önéletrajzi könyvét Black Beech and Honeydew címmel. Egy évvel később lovaggá ütötték, így megkapta a 'Dame' címet. Halála 1982. február 18-án következett be. Cashmere Hills-i otthonát múzeummá alakították.
2010-ben a Dame Ngaio Marsh Trust elnevezésű társulás létrehozta a Legjobb Bűnügyi Történet díját, amelyet évente osztanak. Az létrehozás évében három döntős volt: Neil Cross a Capturedért, Vanda Symon a Containmentért és Alix Bosco a Cut and Run-ért. Végül utóbbi nyerte el a díjat.
Mint ahogy Agatha Christie műveiből, úgy Marsh regényeiből is készítettek filmeket. Négy Alleyn-történetet adaptáltak televízióra Új-Zélandon, melyeket 1977-ben sugároztak. További kilenc történet került bele a The Inspector Alleyn Mysteries című sorozatba, amelyet a BBC sugárzott 1993 és '94 között.

Művei:

Regények:
A Man Lay Dead (1934)
Enter a Murderer (1935)
The Nursing Home Murder (1935)
Death in Ecstasy (1936)
Vintage Murder (1937)
Artists in Crime (1938)
Death in a White Tie (1938)
Overture to Death (1939)
Death at the Bar (1940)
Surfeit of Lampreys/Death of a Peer (1941)
Death and the Dancing Footman (1942)
Colour Scheme (1943)
Died in the Wool (1945)
Final Curtain (1947)
Swing Brother Swing/A Wreath for Rivera (1949)
Opening Night/Night at the Vulcan (1951)
Spinsters in Jeopardy/The Bride of Death (1954)
Scales of Justice (1955)
Off With His Head/Death of a Fool (1957)
Singing in the Shrouds (1959)
False Scent (1960)
Hand in Glove (1962)
Dead Water (1964)
Death at the Dolphin/Killer Dolphin (1967)
Clutch of Constables (1968)
When in Rome (1970)
Tied Up in Tinsel (1972)
Black As He's Painted (1974)
Last Ditch (1977)
Grave Mistake (Aki másnak vermet ás; 1978)
Photo Finish (Célfotó; 1980)
Light Thickens (Fény kialszik!; 1982)

Novellák:
Death on the Air (1936)
I Can Find My Way Out
Chapter and Verse: The Little Copplestone Mystery
Roderick Alleyn
Portrait of Troy
The Hand in the Sand
The Cupid Mirror
A Fool about Money
Morepork
Moonshine
Evil Liver
My Poor Boy (1959)

Egyéb művek:
Black Beech and Honeydew (1965)
New Zealand (1968)
Singing Land (1974)

Erica Spindler 1957-ben született amerikai írónő, aki a romantikus thrillerek műfajában alkotott kiemelkedőt. Erica Rockfordban, Illionis államban nevelkedett. Művész szeretett volna lenni, így jelentkezett a Delta State Egyetemre, ahol lediplomázott, majd a New Orleans-i Egyetemen is szerzett képesítést.
1982-ben egy hideg napon felkapott egy romantikus regényt, hogy kitöltse az idejét a nappali televízióadást mellőzendő, s azonnal úgy döntött, ő is ír egyet magának. Ekkor kezdődött írói karrierje, de első regénye csak 1987-ben jelent meg Heaven Sent címmel. 1996-ban a romantikáról átvándorolt a feszültségkeltés műfajára, s megjelent Forbidden Fruit című regénye.
Erica Spindler ma New Orleansban él férjével - aki reklámokkal foglalkozik - és két fiával.

Művei:

Romantikus regények:

Dél virágai-sorozat:
A Winter's Rose (1992)
Magnolia Dawn (1993)
Night Jasmine (1993)

Egyéb romantikus regények:
Heaven Sent (1987)
Chances Are (Titkok és esélyek; 1989)
Read Between the Lines (Egy fedél alatt; 1989)
Rhyme Or Reason (1990)
Wishing Moon (Higgy, amit akarsz; 1991)
Longer Than (1991)
Baby Mine (1992)
Tempting Chances (1993)
Baby, Come Back (Rég feledett érzés; 1994)
Slow Heat (1995)
Red (1995)

Romantikus thrillerek:

Stacy Killian-sorozat:
See Jane Die (Sarkadban a halál; 2004)
Killer Takes All (2005)

Kitt Lundgren-sorozat:
Copycat (2006)
Breakneck (2008)

Egyéb romantikus thrillerek:
Forbidden Fruit (1996)
Fortune (1997)
Shocking Pink (1998)
Cause for Alarm (1999)
All Fall Down (Testreszabott gyilkosságok; 2000)
Bone Cold (Lélekölő múlt; 2001)
Dead Run (A sátán virága; 2002)
In Silence (2003)
Last Known Victim (2004)
Blood Vines (2010)
Watch Me Die (2011)

Susan Lewis 1956. augusztus 10-én született angol írónő. Bristolban látta meg a napvilágot, s apja bányász, mérnök és költő volt. Szüleivel szerető családban nőtt fel, s egy testvére is van. Gyerekkorában balett, beszédtechnika és zongora órákat vett, majd egy bentlakásos iskolában tanult. Kilenc éves volt ő, az öccse pedig öt, amikor édesanyjuk elhunyt rákban. Ekkor csak 33 éves volt, édesapjuk pedig négy évvel idősebb, de sosem nősült újra.
Susan a The Red Maids' School elnevezésű iskolában, Bristolban tette le az érettségit, s ezután - 18 évesen - állást kapott a HTV-nél. Amikor 22 éves lett, Londonba költözött, hogy a Thames televíziós társaságnak dolgozzon. Kezdetben asszisztens volt a hírek és aktuális témák részlegen, majd produkciós asszisztens lett belőle a szórakoztató és dráma területén. Ekkor szeretett bele a szerelmi dráma műfajába, s amikor a főnökétől megkérdezte, mit tegyen, hogy producer lehessen, az azt válaszolta, hogy menjen és írjon valamit. Lewis így is tett, s itt kezdődött írói karrierje.
23 könyvvel később azért sajnálta, hogy egyikből sem lett semmi a képernyőkön. Első regénye 1988-ban jelent meg A Class Apart címmel. Három évvel később otthagyta a televíziót, és vásárolt egy házat Dél-Franciaországban.1996-ban visszatért Franciaországból, s Kaliforniába ment. Hét évet töltött itt, majd egy időre visszatért Angliába, Wiltshire-be kedvenceivel, a kutyáival (Casanova és Floozie). 2004-ben a Francia Riviérára ment, ahol Casanova és Floozie mindketten elhunytak. Coco és Lulabelle azonban megmaradt neki. Ebben az időben, három hónappal az 50. születésnapja után találkozott párjával, Jamesszel. 2010-ben eladta a házát a Riviérán, s visszatért Angliába, Gloucestershire-be. Itt él a kutyáival, James pedig Bristolban a fiaival, Michaellel és Luke-al. Susan Lewis nagy élharcosa a rák megelőzésének, hiszen édesanyja ebben a betegségben hunyt el. Támogatója a Breast Cancer Care elnevezésű angol szervezetnek.

Művei:

Regények:
A Class Apart (1988)
Dance While You Can (1991)
Stolen Beginnings (1992)
Darkest Longings (1993)
Obsession (1994)
Vengeance (1995)
Summer Madness (1995)
Last Resort (1996)
Wildfire (1997)
Chasing Dreams (1998)
Taking Chances (1999)
Strange Allure (2001)
Cruel Venus (2001)
Silent Truths (2002)
Wicked Beauty (2003)
Intimate Strangers (2004)
The Hornbeam Tree (2004)
The Mill House (A titkok háza; 2005)
A French Affair (A francia viszony; 2006)
Missing (2008)
Out of the Shadows (2008)
Lost Innocence (2009)
The Choice (2010)
Forgotten (2010)
Stolen (2011)
No Turning Back (2011)

Önéletrajzok:
Just One More Day (2006)
One Day at a Time (2011)

Howard Phillips Lovecraft 1890. augusztus 20-án született amerikai horror, fantasy és sci-fi író. Providence-ben, Rhode Islandben jött világra. Egyetlen gyermek volt; apja Winfield Scott Lovecraft, ékszerekkel és nemesfémekkel üzletelő utazóügynök, édesanyja pedig Sarah Susan Phillips Lovecraft volt. Mindkettejüknek ez volt az első házassága, szokatlanul későn (azokban az időkben), a harmincas éveikben.
1893-ban, amikor Howard három éves volt, apjánál akkut pszichotikus állapot lépett fel, amikor éppen egy chicagói hotelszobában volt üzleti úton. Az idősebb Lovecraft visszatért Providence-be, és a Butler Kórházban helyezték el. ahol haláláig, 1898-ig tartózkodott. Howardnak mindvégig meg volt az elképzelése, hogy mi okozta apja halálát: paralízis okozta idegi kimerültség. Nem tisztázott, hogy tisztában volt e a valódi okkal (szifilisz), de az anyja minden valószínűséggel igen.
Amíg még édesapja kórházban volt, Howard és édesanyja két nagynénihez, Lillian Delora Phillipshez és Annie Emeline Phillipshez, illetve az anyai nagyapához, az üzletember Whipple Van Buren Phillipshez költöztek. Így öten laktak egy családi házban. Howard csodagyerek volt: három évesen verseket szavalt, öt évesen pedig papírra vetette őket. Nagyapja ösztönözte az olvasásra, s olyan klasszikusokat forgatott, mint Az ezeregyéjszaka meséi, Thomas Bulfinch Age of Fable című műve, illetve az Iliász és az Odüsszeia gyerekeknek készült változata. Howard nagyapja mesélt is neki saját gótikus horror történetei közül, ezzel felkeltve a fiú érdeklődését.
Lovecraft gyerekként elég betegeskedő volt, ezek közül több pszichszomatikus volt. Emiatt alig járt iskolába nyolc éves koráig, majd ezután is csak egy évig. Ebben az időben lett érdeklődő a kémia és a csillagászat iránt. 1899-ben a The Scientific Gazette nevű lapba készített néhány publikációt. Négy évvel később Howard visszatért az iskolába, a Hope Középiskolába. Többen úgy vélik, Lovecraft ezekben az időkben paraszomniás betegségtől szenvedett, vagyis alvászavarokkal küzdött, sőt azt hitte, hogy "éjszakai kísértetek" támadják meg. Úgy vélik, ez inspirálta Lovecraftot későbbi munkáiban, sőt írt egy Night Gaunts ("Éjszakai kísértetek") című verset is, melyben ezek a lények arc nélküliek, ördög-szerűek.
Nagyapja 1904-es halála nagyban befolyásolta Lovecraft életét. A család kénytelen volt elhagyni a családi birtokot az anyagi körülmények miatt, s egy kisebb házba költöztek. 1908-ban, mielőtt Howard leérettségizhetett volna, saját elmondása szerint idegösszeomlást kapott, így sosem kapta meg a bizonyítványát, bár a későbbiekben fenntartotta, hogy érettségizett.
1908 és '13 között Lovecraft írt néhány fiktív történetet, de érdeklődése leginkább a költészet felé fordult. Ezen idő alatt szinte úgy élt, mint egy remete, mivel csupán csak az anyjával érintkezett. Ez akkor változott meg, amikor írt egy levelet a The Argossy című ponyvamagazinnak, s benne íztelenek nevezte egy író, Fred Jackson megjelent szerelmi történetét. Ez nagy vitát váltott ki, s végül Edward F. Daas, a UAPA ("Amatőr Írók Szövetsége") elnöke meghívta őt 1914-ben, hogy csatlakozzon hozzájuk. Több vers és esszé írására ösztönözte ez Lovecraftot.
1917-ben Howard visszatért a fikcióhoz, és megírta a The Tomb, majd a Dagon című novelláját. Ez utóbbi volt az első professzionálisan megjelent munkája, W. Paul Cook The Vagrant elnevezésű újságjában (1919), majd a Weird Talesben (1923). Lovecraft munkatársai olyan híres szerzők voltak, mint Robert Bloch (Psycho), Clark Ashton Smith és Robert E. Howard (Connan, a barbár-sorozat).
1919-ben Lovecraft anyja hisztériában és depresszióban szenvedett, így beutalták a Butler Kórházba. Fiával sokat levelezett, és nagyon közel álltak egymáshoz 1921. május 24-i haláláig, melyet egy epehólyag műtét szövődménye okozott.
Néhány héttel anyja halála után Lovecraft részt vett egy amatőr újságírók által rendezett összejövetelen Bostonban, Massachusettsben, ahol találkozott Sonia Greene-nel. Ő ukrán-zsidó származású, és hét évvel idősebb volt, mint Lovecraft. 1924-ben összeházasodtak, s átköltöztek Brooklynba. A nagynénik talán nem örültek annyira ennek a házasságnak, mivel nem akarták, hogy Lovecraft egy kereskedőnőt vegyen el (Greene-nek kalapboltja volt). Lovecraftot lenyűgözte New York, de a pár hamarosan anyagi nehézségekbe ütközött. Greene elvesztette a boltját, s egészségi állapota is megromlott. Howard nem talált munkát, hogy mindkettejüket eltartsa, így felesége Clevelandbe ment, hogy munkát keressen. Lovecraft eddig Red Hookban, Brooklyn szomszédságában élt, de hamarosan ellenszenves lett neki a New Yori intenzív élet. Talán ez inspirálta, hogy megírja The Horror at Red Hook című novelláját.
Néhány évvel később Lovecraft és felesége még mindig külön éltek, és egyetértettek abban, hogy jobb lesz, ha csendesen elválnak, ez azonban sosem lett teljesen befejezett. Lovecraft visszatért a nagynénik házába.
Providence-ben egy "tágas barna viktoriánus faházban" élt a Barnes Street 10 alatt 1933-ig. Ugyanezen cím volt megadva Dr. Willettnek Lovecraft The Case of Charles Dexter Ward (Charles Dexter Ward esete) című művében. Ezek az évek voltak a legtermékenyebben Lovecraft életében. Ekkoriban nagyon sok elbeszélést írt ponyvamagazinokba, főleg a Weird Talesbe, s olyan hosszabb műveket is készített, mint a The Case of Charles Dexter Ward és az At the Mountains of Madness (Az őrület hegyei).
Lovecraft nagy támogatója volt Franklin D, Rooseveltnek. A politikai nézetei "mérsékelt szocialistává" lettek. Élete utolsó éveiben hiába írt nagyszerű műveket, mégis szegénységben élt. Nem sokat mozgott, csak az életben maradt nagynénivel tartotta a kapcsolatot. Mélyen érintette, hogy egykori kollégája, Robert E. Howard 1936-ban öngyilkos lett. Ugyanebben az évben diagnosztizáltak Lovecraftnál rákot a vékonybelében, és alultápláltságban szenvedett. Állandó fájdalommal élt 1937. március 15-ig.

Művei: (nem teljes!)

Horror novellák, rövid történetek, regénytöredékek:
The Little Glass Bottle (1899)
The Mystery of the Grave-Yard (1899)
The Secret Cave/John Lees Adventure (1899)
The Mysterious Ship (1902)
The Beast in the Cave (A barlangi szörnyeteg; 1905)
The Alchemist (Az alkimista; 1908)
The Tomb (A sír; 1917)
Dagon (Dagon; 1917)
A Reminiscence of Dr. Samuel Johnson (Dr. Samuel Johnson emlékezete; 1917)
Polaris (Polaris; 1918)
Beyond the Wall of Sleep (Az álom fala mögött; 1919)
Memory (1919)
Old Bugs (1919)
The Transition of Juan Romero (Juan Romero átalakulása; 1919)
The White Ship (A fehér hajó; 1919)
The Doom that Came to Sarnath (A végzet, amely elérte Sarnathot; 1919)
The Statement of Randolph Carter (Randolph Carter vallomása; 1919)
The Street (Az Utca; 1919)
The Terrible Old Man (A Szörnyű Öregember; 1920)
The Cats of Ulthar (Ulthar macskái; 1920)
The Tree (A fa; 1920)
Celephais (Celephais; 1920)
From Beyond (Onnan túlról; 1920)
The Temple (A templom; 1920)
Nyarlathotep (Nyarlathotep; 1920)
The Picture in the House (A kép a házban; 1920)
Facts Concerning the Late Arthur Jermyn and His Family (Arthur Jermyn; 1920)
The Namesless City (A névtelen város; 1921)
The Quest of Iranon (Iranon keresése; 1921)
The Moon-Bog (A Hold-láp; 1921)
Ex Oblivione (Ex Oblivione; 1921)
The Other Gods (Más istenek; 1921)
The Outsider (A kívülálló; 1921)
The Music of Erich Zann (Erich Zann muzsikája; 1921)
Sweet Ermengarde (Édes Krudélia; 1921?)
Hypnos (Hüpnosz; 1922)
What the Moon Brings (Amit a Hold hoz; 1922)
Azathoth (Azathoth; 1922)
Herbert West - Reanimator (Herbert West, az újjáélesztő; 1922)
The Hound (A kutya; 1922)
The Lurking Fear (A lesben álló rettenet; 1922)
The Rats in the Walls (Patkányok a falban; 1923)
The Unnamable (A megnevezhetetlen; 1923)
The Festival (Az ünnep; 1923)
The Shunned House (A ház, melyet mindenki elkerül; 1924)
The Horror az Red Hook (Red Hook; 1925)
He (Ő; 1925)
In the Vault (A kriptában; 1925)
Cool Air (Hideg levegő; 1926)
The Call of Cthulhu (Cthulhu hívása/A suttogó Cthulhu; 1926)
Pickman's Model (Pickman modellje; 1926)
The Strange High House in the Mist (A különös, magas ház a ködben; 1926)
The Silver Key (Az ezüstkulcs; 1926)
The Deam - Quest of Unknown Kadath (Zarándokút Kadathba; 1927)
The Case of Charles Dexter Ward (Charles Dexter Ward esete; 1927)
The Colour Out of Space (Szín az űrből; 1927)
The Descendant (A leszármazott; 1927)
The Very Old Folk (1927)
History of the Necronomicon (A Necronimicon története; 1927)
The Dunwich Horror (Rémület Dunwichben; 1928)
Ibid (Ibid; 1928)
The Whisperer in Darkness (Suttogás a sötétben; 1930)
At the Mountain of Masness (Az őrület hegyei; 1931)
The Shadow Over Innsmouth (Árnyék Innsmouth fölött; 1931)
The Dreams in the Witch House (Álmok a boszorkányházban; 1932)
The Thing on the Doorstep (A dolog a küszöbön; 1932)
The Book (A könyv; 1933)
The Evil Clergyman (A gonosz lelkész; 1933)
The Shadow Out of Time (Árnyék az időn túlról; 1935)
The Haunter of the Dark (A sötétség lakója; 1935)