WOB - A könyvek világa

Olvasni jó. Én hiszek ebben, és ha Te is, akkor itt a helyed. A téma lehet krimi, horror, vagy éppen romantikus, itt bármi előfordulhat. Böngéssz kedvedre, és írd meg Te is a véleményed egy-egy könyvről. Az oldal fórumát pedig ITT találod.

Friss topikok

H.P. Lovecraft (1890-1937)

misscrime 2011.10.24. 12:16

hplovecraft.jpgHoward Phillips Lovecraft 1890. augusztus 20-án született amerikai horror, fantasy és sci-fi író. Providence-ben, Rhode Islandben jött világra. Egyetlen gyermek volt; apja Winfield Scott Lovecraft, ékszerekkel és nemesfémekkel üzletelő utazóügynök, édesanyja pedig Sarah Susan Phillips Lovecraft volt. Mindkettejüknek ez volt az első házassága, szokatlanul későn (azokban az időkben), a harmincas éveikben.
1893-ban, amikor Howard három éves volt, apjánál akkut pszichotikus állapot lépett fel, amikor éppen egy chicagói hotelszobában volt üzleti úton. Az idősebb Lovecraft visszatért Providence-be, és a Butler Kórházban helyezték el. ahol haláláig, 1898-ig tartózkodott. Howardnak mindvégig meg volt az elképzelése, hogy mi okozta apja halálát: paralízis okozta idegi kimerültség. Nem tisztázott, hogy tisztában volt e a valódi okkal (szifilisz), de az anyja minden valószínűséggel igen.
Amíg még édesapja kórházban volt, Howard és édesanyja két nagynénihez, Lillian Delora Phillipshez és Annie Emeline Phillipshez, illetve az anyai nagyapához, az üzletember Whipple Van Buren Phillipshez költöztek. Így öten laktak egy családi házban. Howard csodagyerek volt: három évesen verseket szavalt, öt évesen pedig papírra vetette őket. Nagyapja ösztönözte az olvasásra, s olyan klasszikusokat forgatott, mint Az ezeregyéjszaka meséi, Thomas Bulfinch Age of Fable című műve, illetve az Iliász és az Odüsszeia gyerekeknek készült változata. Howard nagyapja mesélt is neki saját gótikus horror történetei közül, ezzel felkeltve a fiú érdeklődését.
Lovecraft gyerekként elég betegeskedő volt, ezek közül több pszichszomatikus volt. Emiatt alig járt iskolába nyolc éves koráig, majd ezután is csak egy évig. Ebben az időben lett érdeklődő a kémia és a csillagászat iránt. 1899-ben a The Scientific Gazette nevű lapba készített néhány publikációt. Négy évvel később Howard visszatért az iskolába, a Hope Középiskolába. Többen úgy vélik, Lovecraft ezekben az időkben paraszomniás betegségtől szenvedett, vagyis alvászavarokkal küzdött, sőt azt hitte, hogy "éjszakai kísértetek" támadják meg. Úgy vélik, ez inspirálta Lovecraftot későbbi munkáiban, sőt írt egy Night Gaunts ("Éjszakai kísértetek") című verset is, melyben ezek a lények arc nélküliek, ördög-szerűek.
Nagyapja 1904-es halála nagyban befolyásolta Lovecraft életét. A család kénytelen volt elhagyni a családi birtokot az anyagi körülmények miatt, s egy kisebb házba költöztek. 1908-ban, mielőtt Howard leérettségizhetett volna, saját elmondása szerint idegösszeomlást kapott, így sosem kapta meg a bizonyítványát, bár a későbbiekben fenntartotta, hogy érettségizett.
1908 és '13 között Lovecraft írt néhány fiktív történetet, de érdeklődése leginkább a költészet felé fordult. Ezen idő alatt szinte úgy élt, mint egy remete, mivel csupán csak az anyjával érintkezett. Ez akkor változott meg, amikor írt egy levelet a The Argossy című ponyvamagazinnak, s benne íztelenek nevezte egy író, Fred Jackson megjelent szerelmi történetét. Ez nagy vitát váltott ki, s végül Edward F. Daas, a UAPA ("Amatőr Írók Szövetsége") elnöke meghívta őt 1914-ben, hogy csatlakozzon hozzájuk. Több vers és esszé írására ösztönözte ez Lovecraftot.
1917-ben Howard visszatért a fikcióhoz, és megírta a The Tomb, majd a Dagon című novelláját. Ez utóbbi volt az első professzionálisan megjelent munkája, W. Paul Cook The Vagrant elnevezésű újságjában (1919), majd a Weird Talesben (1923). Lovecraft munkatársai olyan híres szerzők voltak, mint Robert Bloch (Psycho), Clark Ashton Smith és Robert E. Howard (Connan, a barbár-sorozat).
1919-ben Lovecraft anyja hisztériában és depresszióban szenvedett, így beutalták a Butler Kórházba. Fiával sokat levelezett, és nagyon közel álltak egymáshoz 1921. május 24-i haláláig, melyet egy epehólyag műtét szövődménye okozott.
Néhány héttel anyja halála után Lovecraft részt vett egy amatőr újságírók által rendezett összejövetelen Bostonban, Massachusettsben, ahol találkozott Sonia Greene-nel. Ő ukrán-zsidó származású, és hét évvel idősebb volt, mint Lovecraft. 1924-ben összeházasodtak, s átköltöztek Brooklynba. A nagynénik talán nem örültek annyira ennek a házasságnak, mivel nem akarták, hogy Lovecraft egy kereskedőnőt vegyen el (Greene-nek kalapboltja volt). Lovecraftot lenyűgözte New York, de a pár hamarosan anyagi nehézségekbe ütközött. Greene elvesztette a boltját, s egészségi állapota is megromlott. Howard nem talált munkát, hogy mindkettejüket eltartsa, így felesége Clevelandbe ment, hogy munkát keressen. Lovecraft eddig Red Hookban, Brooklyn szomszédságában élt, de hamarosan ellenszenves lett neki a New Yori intenzív élet. Talán ez inspirálta, hogy megírja The Horror at Red Hook című novelláját.
Néhány évvel később Lovecraft és felesége még mindig külön éltek, és egyetértettek abban, hogy jobb lesz, ha csendesen elválnak, ez azonban sosem lett teljesen befejezett. Lovecraft visszatért a nagynénik házába.
Providence-ben egy "tágas barna viktoriánus faházban" élt a Barnes Street 10 alatt 1933-ig. Ugyanezen cím volt megadva Dr. Willettnek Lovecraft The Case of Charles Dexter Ward (Charles Dexter Ward esete) című művében. Ezek az évek voltak a legtermékenyebben Lovecraft életében. Ekkoriban nagyon sok elbeszélést írt ponyvamagazinokba, főleg a Weird Talesbe, s olyan hosszabb műveket is készített, mint a The Case of Charles Dexter Ward és az At the Mountains of Madness (Az őrület hegyei).
Lovecraft nagy támogatója volt Franklin D, Rooseveltnek. A politikai nézetei "mérsékelt szocialistává" lettek. Élete utolsó éveiben hiába írt nagyszerű műveket, mégis szegénységben élt. Nem sokat mozgott, csak az életben maradt nagynénivel tartotta a kapcsolatot. Mélyen érintette, hogy egykori kollégája, Robert E. Howard 1936-ban öngyilkos lett. Ugyanebben az évben diagnosztizáltak Lovecraftnál rákot a vékonybelében, és alultápláltságban szenvedett. Állandó fájdalommal élt 1937. március 15-ig.

Művei: (nem teljes!)

Horror novellák, rövid történetek, regénytöredékek:
The Little Glass Bottle (1899)
The Mystery of the Grave-Yard (1899)
The Secret Cave/John Lees Adventure (1899)
The Mysterious Ship (1902)
The Beast in the Cave (A barlangi szörnyeteg; 1905)
The Alchemist (Az alkimista; 1908)
The Tomb (A sír; 1917)
Dagon (Dagon; 1917)
A Reminiscence of Dr. Samuel Johnson (Dr. Samuel Johnson emlékezete; 1917)
Polaris (Polaris; 1918)
Beyond the Wall of Sleep (Az álom fala mögött; 1919)
Memory (1919)
Old Bugs (1919)
The Transition of Juan Romero (Juan Romero átalakulása; 1919)
The White Ship (A fehér hajó; 1919)
The Doom that Came to Sarnath (A végzet, amely elérte Sarnathot; 1919)
The Statement of Randolph Carter (Randolph Carter vallomása; 1919)
The Street (Az Utca; 1919)
The Terrible Old Man (A Szörnyű Öregember; 1920)
The Cats of Ulthar (Ulthar macskái; 1920)
The Tree (A fa; 1920)
Celephais (Celephais; 1920)
From Beyond (Onnan túlról; 1920)
The Temple (A templom; 1920)
Nyarlathotep (Nyarlathotep; 1920)
The Picture in the House (A kép a házban; 1920)
Facts Concerning the Late Arthur Jermyn and His Family (Arthur Jermyn; 1920)
The Namesless City (A névtelen város; 1921)
The Quest of Iranon (Iranon keresése; 1921)
The Moon-Bog (A Hold-láp; 1921)
Ex Oblivione (Ex Oblivione; 1921)
The Other Gods (Más istenek; 1921)
The Outsider (A kívülálló; 1921)
The Music of Erich Zann (Erich Zann muzsikája; 1921)
Sweet Ermengarde (Édes Krudélia; 1921?)
Hypnos (Hüpnosz; 1922)
What the Moon Brings (Amit a Hold hoz; 1922)
Azathoth (Azathoth; 1922)
Herbert West - Reanimator (Herbert West, az újjáélesztő; 1922)
The Hound (A kutya; 1922)
The Lurking Fear (A lesben álló rettenet; 1922)
The Rats in the Walls (Patkányok a falban; 1923)
The Unnamable (A megnevezhetetlen; 1923)
The Festival (Az ünnep; 1923)
The Shunned House (A ház, melyet mindenki elkerül; 1924)
The Horror az Red Hook (Red Hook; 1925)
He (Ő; 1925)
In the Vault (A kriptában; 1925)
Cool Air (Hideg levegő; 1926)
The Call of Cthulhu (Cthulhu hívása/A suttogó Cthulhu; 1926)
Pickman's Model (Pickman modellje; 1926)
The Strange High House in the Mist (A különös, magas ház a ködben; 1926)
The Silver Key (Az ezüstkulcs; 1926)
The Deam - Quest of Unknown Kadath (Zarándokút Kadathba; 1927)
The Case of Charles Dexter Ward (Charles Dexter Ward esete; 1927)
The Colour Out of Space (Szín az űrből; 1927)
The Descendant (A leszármazott; 1927)
The Very Old Folk (1927)
History of the Necronomicon (A Necronimicon története; 1927)
The Dunwich Horror (Rémület Dunwichben; 1928)
Ibid (Ibid; 1928)
The Whisperer in Darkness (Suttogás a sötétben; 1930)
At the Mountain of Masness (Az őrület hegyei; 1931)
The Shadow Over Innsmouth (Árnyék Innsmouth fölött; 1931)
The Dreams in the Witch House (Álmok a boszorkányházban; 1932)
The Thing on the Doorstep (A dolog a küszöbön; 1932)
The Book (A könyv; 1933)
The Evil Clergyman (A gonosz lelkész; 1933)
The Shadow Out of Time (Árnyék az időn túlról; 1935)
The Haunter of the Dark (A sötétség lakója; 1935)

Címkék: életrajz h.p. lovecraft

Szólj hozzá!

Joyce Harrington - Baby Grace megmentése (1938) [Philip Marlowe visszatérése]

misscrime 2011.10.23. 16:25

Robert Crais, Max Allan Collins, Francis M. Nevins, Jr., John Lutz, Simon Brett, Stuart M. Kaminsky, Edward D. Hoch, James Grady, Eric Van Lustbader és további szerzők. Philip Marlowe novellája.
Egy rendkívüli könyvet tart a kezében az olvasó, bár mintegy másfél évtizedet megkésett e novellagyűjtemény magyar nyelvű kiadása, mivel az eredeti kötet Raymond Chandler születésének századik évfordulójára jelent meg. A könyv szerkesztője és az újabb Philip Marlowe-történetek írói Chandler előtti főhajtásnak szánták ezt az antológiát.
Huszonhárom szerző, huszonhárom Philip Marlowe novelláját tartalmazza a gyűjtemény, s mintegy ráadásként Raymond Chandler utolsó Philip Marlowe-történetét: A ceruza (The Pencil) címűt, jelentősen gazdagítva a chandleri Marlowe-hagyatékot.

A Baby Grace megmentése (Saving Grace) című novella nem lett a kedvencem a kötetből, mert nem túlzottam kötött le, bár a vége azért izgalmasabbra sikeredett. Szerintem nagyon elhúzódott a történet, viszont ennek ellenére vicces volt, humorosak lettek a karakterek.
Joyce Harrington Philip Marlowe történetében két régi ismerős bízza meg a magánnyomozót, hogy találja meg egyikük kislányát. June és January ikrek, s Marlowe még gyerekkorából ismeri őket: June-t egyszer megcsókolta. Az ikrek voltak az ő iskolájukban a bizonyos csúnya lányok, és azóta sem változtak sokat. Bár Marlowe January-vel még annyira sem jön ki, mint June-nal, elvállalja az ügyet, és a Baby Grace apja keresésére indul, mivel a két nő szerint ő vitte magával a gyereket, mivel nem akarta, hogy June és January sztárt faragjon belőle. Azonban, mint általában, most sem ilyen egyszerű Marlowe ügye...
Tetszett, amit a szerző írt a történet végére megjegyzésként, mely a könyvtár/könyvek és a filmek kapcsolatáról szól. Joyce Harringtontól egyébként nem jelent meg más nálunk, legalábbis én nemigen találtam.

A Baby Grace megmentése szereplői:
Philip Marlowe, magánnyomozó
June Abbott, Marlowe megbízója
January Abbott, June ikertestvére, Baby Grace anyja
Walter Watson, Baby Grace apja
Lucille Watson, Walter testvére
Benny Flinders, újságíró, Marlowe alkalmi ivócimborája
Hap Delaney, üzletember, tehetségkutató

Címkék: krimi raymond chandler fülszöveg philip marlowe

Szólj hozzá!

George Pelecanos (1957-

misscrime 2011.10.23. 12:17

georgepelecanos.jpgGeorge P. Pelecanos 1957. február 18-án született Washingtonban. Görög-amerikai író - detektívregények szerzője, televíziós producer és televíziós író. Pelecanos első regényeit egyes szám első személyben írta, s hősük Nick Stefanos volt, görög bevándorló Washingtonban, aki időnként magánnyomozóként tevékenykedik. 1992-ben jelent meg első műve A Firing Offense címmel, melyet a Stefanos-sorozatban még kettő követett. 1994-ben elkészítette a nem ezen szériához tartozó Shoedog című regényét, s '96-ban elkezdte a D.C. Quartet (D.C. négyes) sorozatot. Ezt gyakran hasonlítják James Ellroy LA Quartet sorozatához.
George Pelecanos rendkívüli karaktereket alkotott, s könyvei sikeresek lettek. 2001-ben újabb szériát indított útnak Derek Strange és Terry Quinn szereplésével. 2002 és 2011 között olyan HBO csatornán futó sorozatoknak írt forgatókönyvet, mint a The Wire (Drót), a The Pacific (The Pacific - Az elit alakulat) és a Treme. 2006-tól él Washington, D.C. külvárosában, Silver Springben, Marylandben feleségével és három gyermekével.

Művei:

Regények:

Nick Stefanos-sorozat:
A Firing Offense (1992)
Nick's Trip (1993)
Down by the River Where the Dead Men Go (1995)

D.C. Quartet-sorozat:
The Big Blowdown (A nagy leszámolás; 1996)
King Suckerman (1997)
The Sweet Forever (1998)
Shame the Devil (2000)

Derek Strange & Terry Quinn-sorozat:
Right as Rain (Feketén-fehéren; 2001)
Hell to Pay (A pokol tornácán; 2002)
Soul Circus (2003)
Hard Revolution (Fekete tűz; 2004)

Egyéb regények:
Shoedog (Cipőpuli; 1994)
Drama City (2005)
The Night Gardener (Az éjszakai kertész; 2006)
The Turnaround (2008)
The Way Home (2009)
The Cut (2011)

Szerkesztőként:
D.C. Noir (2006)
Best American Mystery Stories 2008 (2008)

Szólj hozzá!

James Patterson (1947-

misscrime 2011.10.21. 12:30

jamespatterson.jpgJames B. Patterson 1947. március 22-én született amerikai író. Newburghben, New York államban látta meg a napvilágot. A Manhattan Főiskolán alapképzésben, a Vanderbilt Egyetemen pedig mesterképzésben szerzett diplomát.
Patterson 1985-ig a reklámszakmában dolgozott, majd otthagyta azt, hogy teljes idejét az írásnak szentelhesse. Már '76-ban megjelent első regénye The Thomas Berryman Number címmel. Patterson később megalkotta a törvényszéki pszichológus, Alex Cross karakterét, aki több könyvében is visszatért.
James Patterson 33 év alatt 71 regényt írt, és legtöbbje bestseller lett. Ugyanakkor társszerző is volt olyan írókkal, mint Maxine Paetro, Andrew Gross és Peter De Jonge, illetve saját elmondása szerint szívesen dolgozik együtt másokkal új és érdekes ötletek megalkotásán. Könyveivel több díjat is nyert már. Jelenleg Briarcliff Manorban, New Yorkban és Palm Beachen, Floridában él feleségével, Susannal és fiával, Jackkel.

Művei:

Thriller/krimi regények:

Alex Cross-sorozat:
Along Came a Spider (És jött a pók...; 1993)
Kiss the Girls (A gyűjtő; 1995)
Jack & Jill (1996)
Cat & Mouse (1997)
Pop Goes the Weasel (1999)
Roses are Red (2000)
Violets are Blue (2001)
Four Blind Mice (2002)
The Big Bad Wolf (2003)
London Bridges (Londoni hidak; 2004)
Mary, Mary (2005)
Cross (2006)
Double Cross (2007)
Cross Coutry (2008)
Alex Cross's Trial (& Richard DiLallo; 2009)
I, Alex Cross (2009)
Cross Fire (2010)
Kill Alex Cross (2011)

Lindsay Boxer-sorozat (Női Gyilkossági Klub-sorozat):
1st to Die (Aki előbb meghal; 2001)
2nd Chance (Még egy esély; & Andrew Gross; 2002)
3rd Degree (Háromszoros kín; & Andrew Gross; 2004)
4th of July (Július 4.; & Maxine Paetro; 2005)
The 5th Horseman (& Maxine Paetro; 2006)
The 6th Target (& Maxine Paetro; 2007)
7th Heaven (& Maxine Paetro; 2008)
8th Confession (& Maxine Paetro; 2009)
The 9th Judgment (& Maxine Paetro; 2010)
10th Anniversary (& Maxine Paetro; 2011)
11th Hour (& Maxine Paetro; 2012)

Michael Bennett-sorozat:
Step on a Crack (& Michael Legwedge; 2007)
Run for Your Life (& Michael Legwedge; 2009)
Worst Case (& Michael Legwedge; 2010)
Tick Tock (& Michael Legwedge; 2011)

Jack Morgan-sorozat:
Private (& Maxine Paetro; 2010)
Private: #1 Suspect (& Maxine Paetro; 2012)

Egyéb thriller/krimi regények:
The Thomas Berryman Number (1976)
Season of the Machete (1977)
The Jericho Commandment/See How They Run (1979)
Virgin/Cradle and All (1980)
Black Marker/Black Friday (1986)
The Midnight Club (1989)
Hide and Seek (1996)
The Beach House (A nagy buli; & Peter De Jonge; 2002)
Honeymoon (Nászút; & Howard Roughan; 2005)
Lifeguard (& Andrew Gross; 2005)
Beach Road (& Peter De Jonge; 2006)
Judge and Jury (Bíró és esküdt; & Andrew Gross; 2006)
The Quickie (& Michael Ledwedge; 2007)
You've Been Warned (& Howard Roughan; 2007)
Sail (& Howard Roughan; 2008)
Swimsuit (& Maxine Paetro; 2009)
The Postcard Killers (Üdvözlet a gyilkostól; & Liza Marklund; 2010)
Don't Blink (& Howard Roughan; 2010)
Toys (& Neil McMahon; 2011)
Now You See Her (& Michael Ledwedge; 2011)
Kill Me If You Can (& Marshall Karp; 2011)
Guilty Wives (& David Ellis; 2012)
Private Games (& Mark Sullivan; 2012)

Sci-fi/fantasy regények:

Maximum Ride-sorozat:
When the Wind Blows (1998)
The Lake House (2003)
Maximum Ride: The Angel Experiment (2005)
Maximum Ride: School's Out Forever (2006)
Maximum Ride: Saving the World and Other Extreme Sports (2007)
Maximum Ride: The Final Warning (2008)
MAX: A Maximum Ride Novel (2009)
Maximum Ride: Fang (2010)
Angel: A Maximum Ride Novel (2011)

Daniel X-sorozat:
The Dangerous Days of Daniel X (& Michael Ledwedge; 2008)
Daniel X: Watch the Skies (& Ned Rust; 2009)
Daniel X: Demons and Druids (& Adam Sadler; 2010)
Daniel X: Game Over (& Ned Rust; 2011)

Witch & Wizard-sorozat:
Witch and Wizard (& Gabrielle Charbonnet; 2009)
Witch and Wizard: The Gift (& Ned Rust; 2010)
Witch and Wizard: The Fire (& Jill Dembowski; 2011)

Romantikus regények:
Suzanne's Diary for Nicholas (Suzanne naplója Nicholasnak; 2001)
Sam's Letters to Jennifer (Sam levelei Jennfernek; 2004)
Sundays at Tiffany's (A képzeletbeli barát; & Gabrielle Charbonnet; 2008)
The Christmas Wedding (& Richard DiLallo; 2011)

Történelmi regények:
The Jester (& Andrew Gross; 2003)
The Murder of King Tut (Tutanhamon meggyilkolása; & Martin Dugard; 2009)

Egyéb regények:
Miracle on the 17th Green (& Peter De Jonge; 1996)
Middle School, the Worst Years of My Life (& Chris Tebbetts; 2011)

Documentum/ismeretterjesztő:
Against Medical Advice (& Hal Friedman; 2008)

Címkék: életrajz james patterson

Szólj hozzá!

Kathy Reichs (1950-

misscrime 2011.10.20. 23:30

kathyreichs.jpgKathleen Joan Toelle Reichs 1950-ben született Chicagóban, Illinois államban. Amerikai írónő, akinek törvényszéki antropológiai végzettsége van, s egyetemen is tanít egy tárgyban. 1971-ben szerzett diplomát antropológiából az Amerikai Egyetemen. '72-ben fizikai antropológiából szerzett újabb diplomát a Northwestern Egyetemen, '75-ben pedig ugyanitt ugyanebből Ph.D. képesítést kapott.
Reichs ezután tanította a Northern Illinois Egyetemen, a Pittsburg Egyetemen, a Concordia Egyetemen, a McGill Egyetemen, és az antropológia professzora lett az Észak-Carolina-i Egyetemen Charlotte-ban. Emellett konzultáns volt Észak-Carolinában az Országos Tisztifőorvosi Ellenőrzésnél.
Reichs dolgozott Tanzaniában és Guatemalában, Segédkezett a World Trade Center katasztrófájánál.
Kathy Reichs az kitalálója Temperance Brennan karakterének, aki szintén antropológus, és sokszor segédkezik bűnügyek megoldásában. Reichs producere volt a Bones (Dr. Csont) című sorozatnak, mely Brennan figurája alapján jött létre.
Kathy-nek két lánya van: Kerry és Courtney, illetve egy fia: Brendan.

Művei:

Bűnügyi regények:

Temperance Brennan-sorozat:
Déjá Dead (A holtak beszélnek; 1997)
Death du Jour (Minden napra egy halott; 1999)
Deadly Décisions (Halálos döntések; 2000)
Fatal Voyage (2001)
Grave Secrets (Síri titkok; 2002)
Bare Bones (2003)
Monday Mourning (2004)
Cross Bones (2005)
Break No Bones (2006)
Bones to Ashes (2007)
Devil Bones (2008)
206 Bones (2009)
Spider Bones (2010)

Tory Brennan-sorozat:
Virals (2010)
Flash and Bones (2011)
Seizure (2011)

Tudományos könyvek:
Hominid Origins: Inquiries Past and Present (1983)
Forensic Osteology: Advances in the Identification of Human Remains (1986)

Címkék: életrajz kathy reichs

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása