William Peter Blatty 1928. január 7-én született amerikai író és filmkészítő. New Yorkban látta meg a napvilágot libanoni származású szülők gyermekeként, akik Amerikába telepedtek át. Mary (Mouakad) és Peter Blatty egy ruhagyárban dolgoztak. William apja elhagyta a családját, amikor ő három éves volt. Ezután "kényelmes nyomorban" (ahogy Blatty nevezte) éltek mélyen vallásos anyjával, aki a New York-i utcákon árult birsalmazselét. 28 különböző címük volt, mivel többször is kilakoltatták őket.
William a jezsuita Brooklyn Előkészítőbe nyert felvételt ösztöndíjjal, és 1946-ban a záróünnepélyen ő mondta a záróbeszédet. Ezután szintén ösztöndíjat kapott a Georgetown Egyetemre. Tanulmányait a George Washington Egyetemen folytatta, ahol angol irodalmat hallgatott. 1950 és '52 között többféle munkája volt, például Electrolux porszívókkal házalt, a Gunther Beer teherautóit vezette, és az United Airlinesnál jegyeket adott el. Ezt követően csatlakozott az Egyesült Államok Légierejéhez, ahol vezetője lett a Pszichológiai Hadviselési Osztálynak. Itt írta meg humoros önéletrajzát Which Way to Mecca, Jack? címmel.
Blatty csatlakozott az Egyesült Államok Információs Ügynökségéhez, ahol szerkesztőként Bejrútban, Libanonban állomásozott. Éppen egy három hónapos távollét után akart visszautazni Bejrútba, de amikor egy kollégája megkérdezte, mi történt az álmával, megváltoztatta elhatározását. Blatty álma az volt, hogy nagy karriert fut be színészként, kiadóként és a szórakoztatóiparban.
Az 1950-es években Blatty kommunikációs igazgatóként dolgozott a Loyola Egyetemen Los Angelesben, és hasonló pozíciót töltött be a Dél-Kaliforniai Egyetemen. Ezekben az időkben rengetek híres emberrel, hollywoodi sztárral találkozott (írt erről egy cikket is a Saturday Evening Postba). Elősegítette első könyvének, a Which Way to Mecca, Jack?-nek a népszerűsítését, és szerepelt Groucho Marx vetélkedőjében (You Bet Your Life), ahol 10 ezer dollárt nyert, aminek segítségével otthagyhatta munkáját és minden idejét az írásnak szentelhette.
1960-ban megjelent a Which Way to Mecca, Jack?, majd néhány komikus regény John Goldfarb, Please Come Home (1963), I, Billy Shakespeare (1965) és Twinkle, Twinkle, "Killer" Kane (1966) címmel. Bár nagy dicshimnuszokat nem kapott ezekért a művekért, Marvin Levin a New York Timestól azt írta: "Senki sem tud mulatságosabb sorokat írni, mint William Peter Blarry, tehetséges virtuóz, aki úgy ír, mint (S.J.) Perelman.
Ez volt az az idő, ahol megindult Blatty és Blake Edwards rendező gyümölcsöző kapcsolata, és olyan komikus filmek forgatókönyvét írták meg, mint az A Shot in the Dark (Felügyelő életveszélyben; 1964), a What Did You Do in the War, Daddy? (Mit csináltál a háborúban, papa?; 1966) és a Darling Lili (Lili drágám; 1970) című musical Julie Andrews és Rock Hudson főszereplésével. Blatty Edwards nélkül is írt néhány vígjátékfilm forgatókönyvet mint "Billy Blatty": The Man from the Diner's Club (Nyomoz a vőlegény; 1963) és a Warren Beatty-Leslie Caron film, a Promise Her Anything (1965). Blatty a John Goldfarb, Please Come Home című művét eredetileg forgatókönyvnek írta, de mivel nem vették meg, átdolgozta regénnyé. 1965-ben aztán a könyv sikere után a filmkészítők mégis meggondolták magukat, és elkészült a filmváltozat. 1969-ben mutatták be a szintén William Blatty forgatókönyvéből készült The Great Bank Robbery (A nagy bankrablás) című komédiát.
Később Blatty visszatért a regényíráshoz. Állítólag elvonult egy távoli faházba az erdőben Lake Tahoeban, és megírta a The Exorcist (Az ördögűző; 1971) című művét, mely egy démon által megszállt tizenkét éves lányról szól. A regény kiváló kritikákat kapott, és vezető helyeken szerepelt a népszerűségi listákon. A könyvől hamarosan film is készült, mely több díjat is nyert. Blatty nem csak a regényt, a forgatókönyvet adta, hanem ő volt a horror társproducere is.
1978-ban William átdolgozta a Twinkle, Twinkle, "Killer" Kane! című regényét, és új címet is adott neki: The Ninth Configuration. '80-ban megírta a forgatókönyvét, megrendezte és a producere volt a filmváltozatnak. A kritikusok azt egyik legjobb szürrealista filmnek ítélték, remekműnek nevezték, és több díjat is kapott.
1983-ban elkészítette a Legion című regényét, mely Az ördögűző folytatása volt, és ebből lett aztán a The Exorcist III (Ördögűző 3.; 1990), amit Blatty is rendezett. Eredetileg a címét sem akarta megváltoztatni, de a filmgyártók úgy látták, hogy az Ördögűző címmel jobban kapcsolódik az eredetihez. Az első folytatás, vagyis a The Exorcist II - The Heretic (Ördögűző 2.; 1977) nem nyerte el a kritikusok és a közönség sikerét. William Blatty nem vett rész ennek a résznek az elkészítésében, és igyekszik figyelmen kívül is hagyni.
William Peter Blatty 2009-ben ismét visszatért a regény műfajához, és a következő évben is jelentek meg új művei, de a filmes szakmából sem maradt ki. Az író négyszer nősült. 1950-ben vette feleségül Mary Margaret Rigardot, de a házasságot még ebben az évben érvényteleníttették. Még '50-ben másodjára is megnősült, s ekkor Elizabeth Gilmant vette el. Gilmantől később elvált, majd harmadik felesége Linda Tuero színésznő és teniszező lett 1975-ben. Tueroval Az Ördögűző forgatásán találkozott, aki feltűnt a filmben. Azután ők is elváltak, és 1983-ban Blatty újranősült Julie Alice Witbrodt-ot véve el. Második házasságából három gyermeke született (Christine Ann, Michael Peter és Mary Joanna), harmadik és negyedik házasságából pedig egyaránt kettő (William Jr. és Jennifer Ann, ill. Paul és Peter Vincent). Peter 2006-ban hunyt el szívizomgyulladásban; mindössze 19 éves volt ekkor. William Blattynek nemcsak több gyermeke, de unokája is van.
Művei:
Regények:
Which Way to Mecca, Jack? (1959)
John Goldfarb, Please Come Home (1963)
I, Billy Shakespeare (1965)
Twinkle, Twinkle, "Killer" Kane (1966)
The Exorcist (Az ördögűző; 1971)
The Ninth Configuration (1978)
Legion (1983)
Demons Five, Exorcist Nothing: A Fable (1996)
Elsewhere (2009)
Dimiter (2010)
Crazy (2010)
Önéletrajz:
I'll Tell Them I Remember You (1973)
Forgatókönyvek:
The Man from the Diner's Club (Nyomoz a vőlegény; 1963)
A Shot in the Dark (Felügyelő életveszélyben; 1964)
John Goldfarb, Please Come Home (1965)
Promise Her Anything (1965)
What Did You Do in the War, Daddy? (Mit csináltál a háborúban, papa?; 1966)
Gunn (1967)
The Great Bank Robbery (A nagy bankrablás; 1969)
Darling Lili (Lili drágám; 1970)
The Exorcist (Az ördögűző; 1973)
Mastermind (A lángelme; 1976; Terence Clyne-ként)
The Ninth Configuration (1980)
The Exorcist III.[ - Legion] (Ördögűző 3.; 1990)
