Howard Phillips Lovecraft 1890. augusztus 20-án született amerikai horror, fantasy és sci-fi író. Providence-ben, Rhode Islandben jött világra. Egyetlen gyermek volt; apja Winfield Scott Lovecraft, ékszerekkel és nemesfémekkel üzletelő utazóügynök, édesanyja pedig Sarah Susan Phillips Lovecraft volt. Mindkettejüknek ez volt az első házassága, szokatlanul későn (azokban az időkben), a harmincas éveikben.
1893-ban, amikor Howard három éves volt, apjánál akkut pszichotikus állapot lépett fel, amikor éppen egy chicagói hotelszobában volt üzleti úton. Az idősebb Lovecraft visszatért Providence-be, és a Butler Kórházban helyezték el. ahol haláláig, 1898-ig tartózkodott. Howardnak mindvégig meg volt az elképzelése, hogy mi okozta apja halálát: paralízis okozta idegi kimerültség. Nem tisztázott, hogy tisztában volt e a valódi okkal (szifilisz), de az anyja minden valószínűséggel igen.
Amíg még édesapja kórházban volt, Howard és édesanyja két nagynénihez, Lillian Delora Phillipshez és Annie Emeline Phillipshez, illetve az anyai nagyapához, az üzletember Whipple Van Buren Phillipshez költöztek. Így öten laktak egy családi házban. Howard csodagyerek volt: három évesen verseket szavalt, öt évesen pedig papírra vetette őket. Nagyapja ösztönözte az olvasásra, s olyan klasszikusokat forgatott, mint Az ezeregyéjszaka meséi, Thomas Bulfinch Age of Fable című műve, illetve az Iliász és az Odüsszeia gyerekeknek készült változata. Howard nagyapja mesélt is neki saját gótikus horror történetei közül, ezzel felkeltve a fiú érdeklődését.
Lovecraft gyerekként elég betegeskedő volt, ezek közül több pszichszomatikus volt. Emiatt alig járt iskolába nyolc éves koráig, majd ezután is csak egy évig. Ebben az időben lett érdeklődő a kémia és a csillagászat iránt. 1899-ben a The Scientific Gazette nevű lapba készített néhány publikációt. Négy évvel később Howard visszatért az iskolába, a Hope Középiskolába. Többen úgy vélik, Lovecraft ezekben az időkben paraszomniás betegségtől szenvedett, vagyis alvászavarokkal küzdött, sőt azt hitte, hogy "éjszakai kísértetek" támadják meg. Úgy vélik, ez inspirálta Lovecraftot későbbi munkáiban, sőt írt egy Night Gaunts ("Éjszakai kísértetek") című verset is, melyben ezek a lények arc nélküliek, ördög-szerűek.
Nagyapja 1904-es halála nagyban befolyásolta Lovecraft életét. A család kénytelen volt elhagyni a családi birtokot az anyagi körülmények miatt, s egy kisebb házba költöztek. 1908-ban, mielőtt Howard leérettségizhetett volna, saját elmondása szerint idegösszeomlást kapott, így sosem kapta meg a bizonyítványát, bár a későbbiekben fenntartotta, hogy érettségizett.
1908 és '13 között Lovecraft írt néhány fiktív történetet, de érdeklődése leginkább a költészet felé fordult. Ezen idő alatt szinte úgy élt, mint egy remete, mivel csupán csak az anyjával érintkezett. Ez akkor változott meg, amikor írt egy levelet a The Argossy című ponyvamagazinnak, s benne íztelenek nevezte egy író, Fred Jackson megjelent szerelmi történetét. Ez nagy vitát váltott ki, s végül Edward F. Daas, a UAPA ("Amatőr Írók Szövetsége") elnöke meghívta őt 1914-ben, hogy csatlakozzon hozzájuk. Több vers és esszé írására ösztönözte ez Lovecraftot.
1917-ben Howard visszatért a fikcióhoz, és megírta a The Tomb, majd a Dagon című novelláját. Ez utóbbi volt az első professzionálisan megjelent munkája, W. Paul Cook The Vagrant elnevezésű újságjában (1919), majd a Weird Talesben (1923). Lovecraft munkatársai olyan híres szerzők voltak, mint Robert Bloch (Psycho), Clark Ashton Smith és Robert E. Howard (Connan, a barbár-sorozat).
1919-ben Lovecraft anyja hisztériában és depresszióban szenvedett, így beutalták a Butler Kórházba. Fiával sokat levelezett, és nagyon közel álltak egymáshoz 1921. május 24-i haláláig, melyet egy epehólyag műtét szövődménye okozott.
Néhány héttel anyja halála után Lovecraft részt vett egy amatőr újságírók által rendezett összejövetelen Bostonban, Massachusettsben, ahol találkozott Sonia Greene-nel. Ő ukrán-zsidó származású, és hét évvel idősebb volt, mint Lovecraft. 1924-ben összeházasodtak, s átköltöztek Brooklynba. A nagynénik talán nem örültek annyira ennek a házasságnak, mivel nem akarták, hogy Lovecraft egy kereskedőnőt vegyen el (Greene-nek kalapboltja volt). Lovecraftot lenyűgözte New York, de a pár hamarosan anyagi nehézségekbe ütközött. Greene elvesztette a boltját, s egészségi állapota is megromlott. Howard nem talált munkát, hogy mindkettejüket eltartsa, így felesége Clevelandbe ment, hogy munkát keressen. Lovecraft eddig Red Hookban, Brooklyn szomszédságában élt, de hamarosan ellenszenves lett neki a New Yori intenzív élet. Talán ez inspirálta, hogy megírja The Horror at Red Hook című novelláját.
Néhány évvel később Lovecraft és felesége még mindig külön éltek, és egyetértettek abban, hogy jobb lesz, ha csendesen elválnak, ez azonban sosem lett teljesen befejezett. Lovecraft visszatért a nagynénik házába.
Providence-ben egy "tágas barna viktoriánus faházban" élt a Barnes Street 10 alatt 1933-ig. Ugyanezen cím volt megadva Dr. Willettnek Lovecraft The Case of Charles Dexter Ward (Charles Dexter Ward esete) című művében. Ezek az évek voltak a legtermékenyebben Lovecraft életében. Ekkoriban nagyon sok elbeszélést írt ponyvamagazinokba, főleg a Weird Talesbe, s olyan hosszabb műveket is készített, mint a The Case of Charles Dexter Ward és az At the Mountains of Madness (Az őrület hegyei).
Lovecraft nagy támogatója volt Franklin D, Rooseveltnek. A politikai nézetei "mérsékelt szocialistává" lettek. Élete utolsó éveiben hiába írt nagyszerű műveket, mégis szegénységben élt. Nem sokat mozgott, csak az életben maradt nagynénivel tartotta a kapcsolatot. Mélyen érintette, hogy egykori kollégája, Robert E. Howard 1936-ban öngyilkos lett. Ugyanebben az évben diagnosztizáltak Lovecraftnál rákot a vékonybelében, és alultápláltságban szenvedett. Állandó fájdalommal élt 1937. március 15-ig.
Művei: (nem teljes!)
Horror novellák, rövid történetek, regénytöredékek:
The Little Glass Bottle (1899)
The Mystery of the Grave-Yard (1899)
The Secret Cave/John Lees Adventure (1899)
The Mysterious Ship (1902)
The Beast in the Cave (A barlangi szörnyeteg; 1905)
The Alchemist (Az alkimista; 1908)
The Tomb (A sír; 1917)
Dagon (Dagon; 1917)
A Reminiscence of Dr. Samuel Johnson (Dr. Samuel Johnson emlékezete; 1917)
Polaris (Polaris; 1918)
Beyond the Wall of Sleep (Az álom fala mögött; 1919)
Memory (1919)
Old Bugs (1919)
The Transition of Juan Romero (Juan Romero átalakulása; 1919)
The White Ship (A fehér hajó; 1919)
The Doom that Came to Sarnath (A végzet, amely elérte Sarnathot; 1919)
The Statement of Randolph Carter (Randolph Carter vallomása; 1919)
The Street (Az Utca; 1919)
The Terrible Old Man (A Szörnyű Öregember; 1920)
The Cats of Ulthar (Ulthar macskái; 1920)
The Tree (A fa; 1920)
Celephais (Celephais; 1920)
From Beyond (Onnan túlról; 1920)
The Temple (A templom; 1920)
Nyarlathotep (Nyarlathotep; 1920)
The Picture in the House (A kép a házban; 1920)
Facts Concerning the Late Arthur Jermyn and His Family (Arthur Jermyn; 1920)
The Namesless City (A névtelen város; 1921)
The Quest of Iranon (Iranon keresése; 1921)
The Moon-Bog (A Hold-láp; 1921)
Ex Oblivione (Ex Oblivione; 1921)
The Other Gods (Más istenek; 1921)
The Outsider (A kívülálló; 1921)
The Music of Erich Zann (Erich Zann muzsikája; 1921)
Sweet Ermengarde (Édes Krudélia; 1921?)
Hypnos (Hüpnosz; 1922)
What the Moon Brings (Amit a Hold hoz; 1922)
Azathoth (Azathoth; 1922)
Herbert West - Reanimator (Herbert West, az újjáélesztő; 1922)
The Hound (A kutya; 1922)
The Lurking Fear (A lesben álló rettenet; 1922)
The Rats in the Walls (Patkányok a falban; 1923)
The Unnamable (A megnevezhetetlen; 1923)
The Festival (Az ünnep; 1923)
The Shunned House (A ház, melyet mindenki elkerül; 1924)
The Horror az Red Hook (Red Hook; 1925)
He (Ő; 1925)
In the Vault (A kriptában; 1925)
Cool Air (Hideg levegő; 1926)
The Call of Cthulhu (Cthulhu hívása/A suttogó Cthulhu; 1926)
Pickman's Model (Pickman modellje; 1926)
The Strange High House in the Mist (A különös, magas ház a ködben; 1926)
The Silver Key (Az ezüstkulcs; 1926)
The Deam - Quest of Unknown Kadath (Zarándokút Kadathba; 1927)
The Case of Charles Dexter Ward (Charles Dexter Ward esete; 1927)
The Colour Out of Space (Szín az űrből; 1927)
The Descendant (A leszármazott; 1927)
The Very Old Folk (1927)
History of the Necronomicon (A Necronimicon története; 1927)
The Dunwich Horror (Rémület Dunwichben; 1928)
Ibid (Ibid; 1928)
The Whisperer in Darkness (Suttogás a sötétben; 1930)
At the Mountain of Masness (Az őrület hegyei; 1931)
The Shadow Over Innsmouth (Árnyék Innsmouth fölött; 1931)
The Dreams in the Witch House (Álmok a boszorkányházban; 1932)
The Thing on the Doorstep (A dolog a küszöbön; 1932)
The Book (A könyv; 1933)
The Evil Clergyman (A gonosz lelkész; 1933)
The Shadow Out of Time (Árnyék az időn túlról; 1935)
The Haunter of the Dark (A sötétség lakója; 1935)