WOB - A könyvek világa

Olvasni jó. Én hiszek ebben, és ha Te is, akkor itt a helyed. A téma lehet krimi, horror, vagy éppen romantikus, itt bármi előfordulhat. Böngéssz kedvedre, és írd meg Te is a véleményed egy-egy könyvről. Az oldal fórumát pedig ITT találod.

Friss topikok

Margaret Truman (1924-2008)

misscrime 2011.09.29. 14:36

Mary Margaret Truman Daniel 1924-től 2008-ig élt amerikai írónő, aki énekesi karrierrel kezdte. A Margaret Truman-ként és Margaret Daniel-ként is ismert hölgy '24. február 17-én született Independenceben, Missouri államban. Egyetlen gyermeke volt Harry S. Trumannak, az Egyesült Államok elnökének és Bess Trumannak (született Elizabeth Virginia Wallace). Mary Margaretnek keresztelték, mely nevet nagynénje, Mary Jane Truman és anyai nagyanyja, Margaret Elizabeth Gates Wallace után kapott.
Margaret Independenceben járt iskolába apja 1934-es amerikai szenátusba való beválasztásáig. Ezt követően Washington D.C. és Independence között "ingázott". Washingtonban a Gunston Hallba járt, mely egy magániskola volt lányok számára. 1942-ben beiratkozott a George Washington Egyetemre, ahol '46-ban szerzett diplomát történelemből (B.A.). 1944-ben elnevezett egy csatahajót USS Missourinak a Brooklyni Haditengerészeti Állomásnál, és 1986-os újbóli üzembe helyezésekor beszédet mondott.
Mary Margaret énekórákat vett már 16 évesen a Truman család egyik barátjától, és 1947 márciusában debütált egy rádiókoncerttel. 1950 decemberében a Washington Post zenekritikusa, Paul Hume azt írta róla, hogy a színpadon rendkívül vonzó jelenség, de énekelni nem nagyon tud... Margaret apja erre a kritikára azt válaszolta Humenak: "Egy napon remélem még találkozunk. Amikor ez megtörténik, szüksége lesz egy új orra, sok bélszínre a fekete szemére és talán egy támogató kézre is." Ennek ellenére Margaret énekesi karrierje egyre feljebb ívelt, és egyaránt feltűnt a színpadon, a rádióban és a televízióban is. Hallhatták a hangját az NBC Rádió Weekday című műsorában, és a Monitor adásában Mike Wallace oldalán ő olvasta be a női hallgatóknak szánt híreket, interjúkat. Többször is beválasztották a CBS What's My Line? című játékshow-jába, s egy alkalommal meglepetésvendég is volt. Az NBC The Martha Raye Show elnevezésű műsorában is többször vendégeskedett. 1957-ben énekelt és zongorázott a The Gisele MacKenzie Show-ban.
1956. április 21-én Mary Margaret Truman feleségül ment a New York Times riporteréhez (később szerkesztő), Clifton Danielhez, akitől négy gyermeke született. Clifton Truman Daniel (1957) PR-igazgató lett a Harry S. Truman Főiskolán; William Wallace Daniel (1959-2000) pszichiátriai szociális munkás és a Columbia Egyetem kutatója volt haláláig (egy new york-i taxi ütötte el); Harrison Gates Daniel (1963) és Thomas Washington Daniel (1966). 1973-ban a Daniel család New Yorkból Washingtonba költözött, mivel Clifton a New York Times washingtoni irodájának lett a vezetője. '77-ben, amikor nyugdíjba vonult, visszaköltöztek New Yorkba. Margaret férje is 2000-ben hunyt el new york-i otthonában.
Margaret azonban nem csak énekelt, de az írással is foglalkozott. Még édesapja halála előtt megjelent az általa írt életrajzi mű, Harry S. Truman (1973) címmel, melyet a kritikusok is jól fogadtak. Évekkel később édesanyjáról is írt egy könyvet, illetve több írása született a Fehér Házról, Washingtonról és a First Ladykről. Legelső könyve a Souvenir, Margaret Truman' s Own Story címet kapta, és 1956-ban jelent meg a McGraw-Hill gondozásában.
Az írónő az életrajzi és washingtoni életről szóló könyvek mellett krimiket is írt, melyek azért szorosan kapcsolódtak a politikához, a Fehér Házhoz vagy éppen a kormányhoz. Első ilyen rejtélyes regénye 1980-ban került kiadásra: Murder in the White House.
Későbbi életét Truman Park Avenue-i otthonában töltötte. 2008. január 29-én halt meg Chicagóban (Illinois), ahová azért költözött, hogy közelebb legyen fiához, Cliftonhoz. Halálának oka egy fertőzés volt, melynek következtében lélegeztető segítségével tudott lélegezni. Hamvait és férjéét Independencebe vitték, és a Truman család parcellájánál temették el. Aktív tagja volt a Harry S. Truman Elnöki Könyvtár és Múzeumnak és a Franklin és Eleanor Roosevelt Intézet Kormányzótanácsának.

Művei:
Souvenir, Margaret Truman' s Own Story (1956)
White House Pats (1969)
Harry S. Truman (1973)
Women of Courage (1976)
Murder in the White House (1980)
Letter From Father: The Truman Family's Personal Correspondence (1981)
Murder on Capitol Hill (Gyilkosság a szenátusban; 1981)
Murder in the Supreme Court (Gyilkosság a Legfelső Bíróságon; 1982)
Murder in the Smithsonian (1983)
Murder on Embassy Row (Gyilkosság a nagykövetségen; 1984)
Murder at the FBI (1985)
Bess W. Truman (1986)
Murder in Georgetown (1986)
Murder in the CIA (1987)
Where The Buck Stops: The Personal and Private Writings of Harry S. Truman (1989)
Murder at the Kennedy Center (1989)
Murder at the National Cathedral (1990)
Murder at the Pentagon (1992)
Murder on the Potomac (1994)
First Ladies (1995)
Murder at the National Gallery (1996)
Murder in the House (1997)
Murder at the Watergate (1998)
Murder at the Library of Congress (1999)
Murder in Foggy Bottom (2000)
Murder in Havana (2001)
Murder at Ford's Theatre (2002)
The President's House: 1800 to the Present (2004)
Murder at Union Station (2004)
Murder at the Washington Tribune (2005)
Murder at the Opera (2006)
Murder on K Street (2007)
Murder Inside the Beltway (2008)

Címkék: életrajz margaret truman

Szólj hozzá!

Lisa Scottoline (1955-

misscrime 2011.09.28. 21:15

Lisa Scottoline 1955. július 1-én született amerikai írónő, akinek jogi thrillerjeit 25 nyelvre fordították le. Lisa Philadelphiában született, és a Pennsylvaniai Egyetemen szerzett diplomát magna cum laude irodalomból. 1981-ben ugyanezen egyetem jogi karán kapott jogi doktorátust cum laude. Egy neves philadelphiai ügyvédi irodánál kezdett dolgozni, de otthagyta a munkáját, miután megszületett a lánya, Francesca Serritella, aki szintén író lett.
Scottoline egyedül nevelte fel a lányát (Francesca apja és ő elváltak), és az írással próbált meg pénzt keresni. Mára már több mint tíz regénye lett bestseller, és akik őt olvassák, sokat tanulnak tőle. Könyvei többsége rejtéllyel, izgalmakkal átszőtt jogi krimi. Első regénye 1993-ban jelent meg Everywhere That Mary Went címmel, majd egy évvel később követte a Final Appeal (Végső fellebbezés).
Lisa a lányával együtt írja a The Philadelphia Inquirer hetente megjelenő rovatát, a Chick Witet, melyek humoros, energikus cikkek, női szemmel a világról. Scottoline ezekből állította össze Why My Third Husband Will Be A Dog: The Amazing Adventures of an Ordinary Woman című könyvét, mely 2009-ben jelent meg.
Lisa Scottoline jelenleg is Philadelphiában (Pennsylvania), Chester Countyban él, egy farmon, ahol állatok veszik körül. Kedvencei a kutyái (a Labrador, Penny, a Corgi, Ruby, a Cavalier King Charles spániel, Tony és a Blehneim King Charles Cavalier, Peach ["Barack"]), a macskái (a ház hercegnői, a szürke-fehér Vivi és a fekete-fehér Mimi), a kiscsirkéi és a lovai.

Művei:
Everyheart That Mary Went (1993)
Final Appeal (Végső fellebbezés; 1994)
Running From the Law (1996)
Legal Tender (1996)
Rough Justice (1998)
Mistaken Identity (1999)
Moment of Truth (2000)
The Vendetta Defense (2001)
Courting Trouble (2003)
Dead Ringer (2003)
Killer Smile (A hallgatás ára; 2004)
Devil's Corner (2005)
Dirty Blonde (A törvény szőke őre; 2006)
Daddy's Girl (Utolsó kívánság; 2007)
Lady Killer (2008)
Look Again (2009)
Why My Third Husband Will Be A Dog: The Amazing Adventures of an Ordinary Woman (2009)
Think Twice (2010)
Save Me (2011)

Címkék: életrajz lisa scottoline francesca serritella

Szólj hozzá!

Mary Higgins Clark (1927-

misscrime 2011.09.27. 21:05

Mary Theresa Eleanor Higgins Clark Conheeney 1927. december 24-én Bronxban, New Yorkban született amerikai írónő. Szülei ír származásúak voltak: Luke és Nora Higgins. Kevesebb mint 19 hónappal később jött a világra, mint bátyja, Joseph, és Maryt Johnny követte három évvel később. Mary Higginst már kisgyermek kora óta érdekelte az írás. Első versét 7 évesen írta, és gyakran adott elő darabokat a barátainak.
A Higgins család egy ír pubot vezetett, és elég jómódúak voltak. A tulajdonukban volt egy ház Bronxban és egy nyaraló Long Island Soundon. A nagy gazdasági világválság akkor kezdődött, amikor Mary még kisgyerek volt, s a család ekkor még nem érezte ennek a hatását. De amikor a lány tíz éves lett, már rájuk is kiterjedtek a pénzügyi nehézségek, mivel az ügyfeleik nem tudtak fizetni nekik. Mary apjának emiatt el kellett bocsátania néhány alkalmazottját, és egyre többet kellett dolgoznia, ami maga után vonta azt, hogy sokkal kevesebb időt tudott otthon tölteni. 1939-ben csak tovább bonyolódott a család élete, amikor a fiatal Mary hazatérve a közeli Massből, holtan találta édesapját (álmában halt meg). Nora Higginsnek immár özvegyen egyedül kellett gondoskodnia saját magáról és három gyermekéről. Hamar rájöttek, hogy egy 52 éves, több mint 14 éve nem dolgozó nőnek nincs túl sok lehetősége. Mary kénytelen volt kiköltözni szobájából, hogy anyja kiadhassa azt fizető lakóknak.
Hat hónappal Luke Higgins halála után Mary bátyja megvágta magát egy fémdarabbal, melynek következtében súlyos csontvelőgyulladást kapott. Családja imádkozott érte, és sok barát, szomszéd akart neki vért adni. Az orvosok szörnyű jóslatai ellenére a kisfiú túlélte.
Mary Higgins a Saint Francis Xavier Gimnáziumba járt, majd ösztöndíjjal bekerült a Villa Maria Akadémiára, mely egy egyházi iskola volt a Notre Dame de Montreal Egyházközösség apácái által működtetve. Az iskola tanárai is arra ösztönözték Maryt, hogy folytassa az írást, bár annak nem örültek, amikor az órákon is ezzel foglalkozott a leckeírás helyett. 16 évesen próbálkozott először azzal, hogy elküldje valamelyik írását egy kiadónak. Választása a True Confessions címet viselő magazinra esett, de elutasították.
Hogy tudják fizetni a számlákat, Mary a Shelton Hotelben dolgozott kapcsolótábla-operátorként. Ekkor többször is hallotta a vendégek beszélgetéseit, többek között a híres íróét, Tennessee Williamsét, de Higgins véleménye szerint soha sem mondott semmi érdekeset. A szabadnapján Mary egy ablaküzletben dolgozott, hogy olyan ruhákat tudjon magának majd választani, amilyeneket csak akar, ha híres írónő lesz.
Nora Higgins a keresett pénzt a számlák fizetése mellett bébiszitterre költötte, de még ez sem volt elég minden kiadásukra, így a család elvesztette a házát. Kénytelenek voltak egy kisebb, három szobás apartmanba költözni. Amikor Joseph leérettségizett 1944-ben, rögtön besorozták a haditengerészethez. Miközben a háborúban szolgált, megpróbálta anyagilag segíteni az anyját. Hat hónappal azután azonban, hogy besorozták, agyhártyagyulladást kapott, és meghalt. Bár az egész család mélyen meggyászolta Josephet, Nora Higginsnek már nem volt szüksége lánya pénzbeli támogatására, mivel a nyugdíjából meg tudott élni.
Nem sokkal azután, hogy Joseph elhunyt, Mary leérettségizett, és tanulmányait részleges ösztöndíjjal folytatta a Wood Secreterial iskolában. Titkárnőnek, asszisztensnek tanult, és a következő évben be is fejezte a tanfolyamot. Állást is kapott a Ramington-Rand kreatív osztályán, a hirdetési részlegen. Hamarosan beiratkozott egy esti képzésre, hogy többet megtudjon a reklámról és promócióról. Mary egyre jobb lett a munkájában, és ezt a főnökei is észre vették. Több és fontosabb feladatokat kapott.
Bár élvezte a munkáját, mást is ki akart próbálni, ezért légiutas-kísérő lett a Pan American Légitársaságnál, pedig itt kevesebbet keresett, mint előző munkahelyén. A főnöke a Remington Randnél szervezett neki egy búcsúpartit, és Mary elhívta szomszédját, Warren Clarkot, akit már évek óta csodált. Az est végén Clark közölte vele, hogy egy évig koncentráljon a stewardess-i munkájára, és a következő karácsonykor házasodjanak össze. Mary Higgins elfogadta a kissé szokatlan ajánlatot.
Az 1949-es év nagy részében Mary a Pan Am nemzetközi járatain dolgozott, és olyan helyekre jutott el, mint Európa, Afrika és Ázsia. Egyik utolsó útja Csehszlovákiába esett, még a Vasfüggöny leomlása előtt. '49 decemberében repült utoljára, és boldogan adta fel karrierjét, hogy feleségül menjen Warren Clarkhoz. Hogy elfoglalja magát, Mary Higgins Clark beiratkozott a New York-i Egyetem írásszakkörére, és néhány osztálytársával íróműhelyt alakítottak, ahol egymás munkáit kritizálhatták, megbeszélhették. A műhely sokáig fennmaradt, hetente találkoztak, és miután egyikük előadta legújabb alkotását a többieknek, azok pár percig építő kritikákkal illethették.
A New York-i Egyetem professzorának ajánlásával Mary kipróbált egy írói módszert, és megírta Stowaway című novelláját, mely egy stewardessről szól, aki egy potyautast talál a járatán. Bár a tanára dicsérte, Mary görcsösen kereste azt a kiadót, mely megvásárolná. Végül 1956-ban, hat évvel és 40 elutasítással később az Extension magazin száz dollár fejében megvette az írást. Ezalatt a hat év alatt Higgins Clark nem alkotott újat, de férjével elég elfoglaltak voltak. Első gyermekük, Marilyn kilenc hónappal a házasságuk után született, Warren Jr. pedig Marilyn után tizenhárom hónappal. Harmadik gyermekük, David két évvel később jött a világra. Két hónappal azután, hogy Mary története elkelt, megtudta, hogy negyedszerre is gyereket vár, s a baba neve Carol lett, történetének hősnője után.
Miután első novelláját sikerült eladnia, Mary állandó "otthont" szeretett volna találni műveinek. Az íróműhelyben találkozott Patricia Schartle Myrerrel, aki az ügynöke lett, és húsz éven át képviselte, nyugdíjba meneteléig. Olyan jó barátok lettek ketten, hogy Mary ötödik, s egyben utolsó gyermekét róla nevezte el.
Miközben Warren és Mary dolgoztak, alkottak, ösztönözték gyermekeiket, hogy megtalálják igazi hivatásukat. Mindegyikük színészi vagy modell munkákat vállalt. A kis Patty Gerber Baby lett, a Gerber Products Company (bébiételt forgalmazó vállalat) logójának arca, míg David csatlakozott a United Way of America elnevezésű jótékonysági szervezethez, mely adománygyűjtéssel és támogatással foglalkozott. Higgins Clark eközben szerepelt a Fab mosószer egy reklámjában, melyet a népszerű I Love Lucy című komédiasorozat közben vetítettek. Ez annyi pénzt hozott a család számára, hogy ő és Warren el tudtak utazni Hawaii-ra.
1959-ben Warren Clarknál súlyos koszorúér betegséget diagnosztizáltak. Bár Mary férje sokkal óvatosabb lett az orvosok tanácsára, a következő öt évben három szívrohama is volt, melyek után mindig egyre rosszabbul tért haza a kórházból. Utolsó rohama után 1964-ben úgy látták, hogy Warren nem lenne képes tovább dolgozni, így Mary felhívta az egyik barátját, aki szkripteket írt rádióműsorokba, hogy nincs-e valamilyen állás a számára. Végül elfogadta, hogy egy rádiós szegmens, a Portrait of a Patriot írója lesz. Nem sokkal ezután Warren Clark végzetes szívrohamot szenvedett. Warren édesanyja, aki ekkoriban érkezett látogatóba, összeomlott, amikor felfedezte, hogy a fia meghalt. Mary Higgins Clark egy napon vesztette el a férjét és az anyósát.
A rádiónál sikeres állása lett. A Portrait of a Patriot sorozathoz 65 négyperces epizódot kellett írnia, és hamarosan felkérték két másik rádiós sorozat megírására is. Ez a tapasztalat megtanította Higgins Clarkot, hogy hogyan kell tisztán és tömören fogalmazni. Annak ellenére, hogy újabb munkát ajánlottak neki, Marynek több pénzre lett volna szüksége öt gyermeke neveléséhez. Az első karácsonykor, melyet Warren nélkül töltöttek, Mary a gyermekeinek személyre szabott verset ajándékozott, melyben azt írta le, hogy mit szeretne megvenni nekik, ha lenne rá lehetősége.
Az 1960-as években a novellapiac összeomlott. A The Saturday Evening Post úgy döntött, hogy felhagy a rövid történetekkel, és inkább a népszerű női magazinok "segíts magadon" cikkeire koncentrál. Mivel Higgins Clark művei így nem találtak kiadót, az ügynöke azt ajánlotta, hogy írjon teljes regényt. Kihasználva kutatásait és tapasztalatait a Portrait of a Patriot sorozat készítése közben Mary három évet töltött egy képzeletbeli történet megírásával George és Martha Washington kapcsolatáról, s az Aspire to the Heavens címet adta neki. A regényt megvásárolták, és bár az előleg nem volt túl sok, Mary büszke volt, hogy be tudott fejezni egy hosszabb művet és talált is rá kiadót. A művelet azonban lassú volt, és tovább rontott a helyzeten, hogy a megjelenés után négy hónappal Mary édesanyja, Nora Higgins elhunyt.
Azért, hogy a gyerekeinek ne kelljen anyagi gondokkal küzdeniük, Mary kiváló képzést akart biztosítani nekik. Hogy példát mutasson, 1971-ben jelentkezett a Fordham Egyetemre a Lincoln Centerben, és summa cum laude végzett '79-ben, B.A. képesítéssel filozófiából. Mindez megérte, mert gyermekei követték példáját, és a két legidősebb, Marilyn és Warren bírák lettek, Patty pedig a New York-i Mercantile Exchange tőzsdéjén dolgozott. David Higgins a Talk Marketing Enterprises, üzleti menedzsmenttel foglalkozó cég elnök-vezérigazgatója, Carol pedig anyja nyomdokaiba lépve írónő lett. David volt felesége, Mary Jane Clark szintén írónő.
Amikor még két gyermeke is tanult, Mary egyre többet csalódott akkori munkaadójában, és bár tőle függött utódai tandíja, otthagyta állását, és két korábbi csoporttársával együtt saját céget alapított, mely rádiós szkripteket írt és adott ki. A vállalkozás elindításához 5000 dollárra volt szükség, és Mary Higgins Clark arra kényszerült, hogy zálogba adja az eljegyzési gyűrűjét. További nyolc hónapnak kellett eltelnie, hogy a cég nyereségessé váljon, és ezalatt az idő alatt Mary nem sok pénzt látott; a család ismét pénzgondokkal küzdött.
Mary Higgins Clark ezekben a nehéz időkben is folytatta az írást. Ügynöke ösztönzésével belekezdett egy újabb könyvbe, de visszatért "gyermekeihez", a rövid novellákhoz. Míg ő az új történet közepén tartott, addig öccse, Johnny is meghalt. Hogy egy időre elfelejtse fájdalmát, Mary Higgins belevetette magát az írásba, és végre elkészült legújabb elbeszélése.
Ezt követően elég hamar elkészült a Where Are the Children? (Hová tűntek a gyerekek?) című regény, melyet a Simon and Schuster kiadó vásárolt meg viszonylag kis összegért cserébe, 3000 dollárért. Három hónappal később, 1974 júliusában további 100 000 dollárt kapott a jogokból, és ez volt az első alkalom Mary Higgins Clark életében, hogy sok ideig nem voltak anyagi természetű problémái. A Hová tűntek a gyerekek? bestseller lett, és két évvel később Mary másfél millió dollárért adta el második elbeszélését.
Higgins Clark debütáló regénye az Aspire to the Heavens (1968) volt, melyet 2002-ben ismét kiadtak Mount Vernon Love Story (Mount Vernon szerelmesei) címmel. Ugyanebben az évben jelent meg önéletrajzi könyve, Kitchen Privileges címmel. 2006-ban az írónő bejelentette, hogy megvalósítja egyik álmát, hogy kiad egy gyerekkönyvet. Ghost Ship címmel meg is jelent a Simon and Schuster gondozásában.
Mary társszerzője volt néhány karácsonykor játszódó rejtélyes regénynek a lányával, Carol Higgins Clarkkal. Bár a kritikusok bírálták, hogy ezek a könyvek gyengébbe, mint Mary sajátjai, könnyebb hangvételük miatt eltérőek.
1981-ben Mary Higgins Clark éppen Washingtonban volt, amikor Ronald Reagan elnököt lelőtték. Rengeteg amerikai mellett ő is arra várt, hogy megtudják, milyen az elnök állapota. Amikor az orvosa végre sajtótájékoztatót tartott, Mary az elsők között volt, aki kérdéseket tett fel.
Mary Higgins Clark korán özvegy lett, és csak 1978-ban ment ismét férjhez. Ez azonban katasztrofális házasságnak bizonyult, és néhány évvel később érvényteleníttették. 1996-ban lett ismét feleség, John J. Conheeney oldalán, aki a Merrill Lynch Futures nyugalmazott vezérigazgatója volt. Itt helyezkedett el később Patty Higgins Clark. Mary és John Saddle Riverben, New Jerseyben él, és házuk van Manhattanben, Spring Lakeben, New Jerseyben és Dennisben, Massachusettsben.
Higgins Clark rögös utakon jutott el a sikerig, de mára már az egyik legismertebb írónő Amerikában és szerte a világban. Regényei több millió példányban kelnek el, és többsége bestseller lett. Sokféle történetet alkotott, de legtöbb műve a rejtélyek köré épült. Kiadott regényeivel sok díjat is begyűjtött, emellett néhány írásából tv-filmet is készítettek. Kisebbségi tulajdonosa a New Jersey Nets kosárlabdacsapatnak.

Művei:
Aspire to the Heavens (1968)
Where Are the Children? (Hová tűntek a gyerekek?; 1975)
A Stranger Is Watching (A leselkedő; 1977)
The Cradle Will Fall (1980)
A Cry in the Night (Kiáltás az éjszakában; 1982)
Stillwatch (A ház titka; 1984)
Weep No More, My Lady (Ne sírj többet, drága; 1987)
While My Pretty One Sleeps (Míg alszik szép kedvesem; 1989)
The Anastasia Syndrome and Other Stories (Az Anasztázia-szindróma és más történetek; 1989)
Voices in the Coal Bin (1990)
Loves Music, Loves to Dance (Halálos tánc; 1991)
All Around the Town (Ha kimondod a nevem; 1992)
I'll Be Seeing You (A hasonmás; 1993)
Death on the Cape and Other Stories (1993)
Milk Run and Stowaway (1993)
Mother Salut (1993; & Amy Tan & Maya Angelou)
Remember Me (Ne felejts!; 1994)
The Lottery Winner and Other Stories (1994)
Let Me Call You Sweetheart (Szólíts kedvesemnek/Szeress, rózsaszálam!; 1995)
Silent Night (Silent Night; 1995)
Moonlight Becomes You (Ha rád süt a Hold/Lélekharang; 1996)
My Gal Sunday: Henry and Sunday Stories (1996)
Pretend You Don't See Her (Tégy úgy, mintha nem látnád; 1997)
You Belong to Me (Hozzám tartozol; 1998)
All Through the Night (1998)
We'll Meet Again (Még találkozunk; 1999)
Before I Say Good-Bye (Mielőtt búcsút mondanék; 2000)
Deck the Halls (A gonosztól megmentettél...; 2000; & Carol Higgins Clark)
On the Street Where You Live (A te sírod az én sírom is/Az utca, ahol élünk; 2001)
He Sees You When You're Sleeping (2001; & Carol Higgins Clark)
Mount Vernon Loves Story (Mount Vernon szerelmesei; 2002)
Kichen Privileges, A Memoir' (2002)
Daddy's Little Girl (2002)
The Second Time Around (Még egy élet/Második esély;2003)
Nighttime Is My Time (Enyém az éjszaka/Éjjeli bagoly; 2004)
The Christmas Thief (2004; & Carol Higgins Clark)
No Place Like Home (Emlékek háza/Otthon, édes otthon; 2005)
Two Little Girls in Blue (Két kicsi lány kékben; 2006)
Santa Cruise (2006; & Carol Higgins Clark)
Ghost Ship: A Cape Cod Story (2007)
I Hears That Song Before (Ismerős dal; 2007)
Where Are You Now? (Hol vagy?; 2008)
Dashing Through the Snow (2008; & Carol Higgins Clark)
Just Take My Heart (2009)
The Shadow of Your Smile (2010)
I'll Walk Alone (2011)

Címkék: életrajz mary higgins clark carol higgins clark

Szólj hozzá!

Ira Levin (1929-2007)

misscrime 2011.09.26. 21:08

Ira Marvin Levin amerikai születésű író, drámaíró és dalszövegíró. 1929. augusztus 27-én született Bronxban, New Yorkban. Apja egy játékgyárat vezetett, és azt szerette volna, hogy fia nála dolgozzon, de Ira mást álmodott meg. Már gyerekkorában író akart lenni, és apja végül beleegyezett, hogy támogatja ebben. Erre azonban nem sokáig volt szükség, mivel hamarosan már saját magát tudta eltartani sikeres kezdő drámaíróként. Egyetemi tanulmányait a Drake Egyetemen kezdte, Des Moinesban, Iowában. Emellett beiratkozott a Horace Mann iskolába, ahol diplomát szerzett, majd a New York-i Egyetemen filozófia és irodalom szakra járt.
A főiskola után Levin vizsgafilmeket és szkripteket készített a televíziónak. Az egyik első volt a Leda's Portrait, amit a Lights Out rádiós műsorban tettek közzé 1951-ben. Tévéjátékot alkotott a No Time for Sergents című Mac Hyman regényből. 1958-ban komédia is készült belőle, mely elindította Andy Griffith karrierjét. 1953-ban besorozták a hadseregbe.
Ira Levin első regénye, az A Kiss Before Dying, avagy Csókoltat a halál kedvező fogadtatásra talált. 1956-ban és '91-ben is megfilmesítették. A következő években több színdarabot készített; az egyik leghíresebb a Deathtrap, mely az egyik leghosszabb ideig futó vígjáték-thriller volt a Broaswayen, és meghozta Levinnek a második Edgar díjat. 1982-ben filmet is készítettek a drámából Christopher Reeve és Michael Caine főszereplésével.
Levin legismertebb regénye, a Rosemary's Baby (Rosemary gyereket vár) 1967-ben jelent meg. Az okkultizmusról és a Sátán gyermekéről szóló könyvből egy évvel később Roman Polanski készített meghatározó filmet. 1972-ben Levin megjelentette The Stepford Wives (Stepfordi feleségek) című regényét, melyet 1975-ben Katharine Ross és 2004-ben Nicole Kidman főszereplésével filmre vittek. 1991-ben elkészült a Sliver (Sliver) és '97-ben a Son of Rosemary (Rosemarynek nagyfia van). Előbbiből szintén készült film Sharon Stone, William Baldwin és Tom Berenger alakításával.
Az író kétszer nősült és kétszer vált el. Első házassága 1960-tól '68-ig tartott Gabrielle Aronsohnnal, akitől három gyermeke született (Adam, Jared és Nicolas). Mára már több unokája is lett. Második házasságából nem született gyermeke. Ez a frigy Phyllis Finkellel 1979-től '81-ig tartott. Ezután nem nősült újra, és 2007. november 12-én, 78 évesen Manhattanben szívroham érte, mely halálos volt. Mindeddig meghatározó tagja volt a Dramatists Guild elnevezésű szervezetnek.

Művei:

Regények:
A Kiss Before Dying (Csókoltat a halál/Halálcsók; 1953)
Rosemary's Baby (Rosemary gyereket vár; 1967)
This Perfect Day (1970)
The Stepford Wives (Stepfordi feleségek; 1972)
The Boys from Brazil (A brazíliai fiúk; 1976)
Sliver (Sliver; 1991)
Son of Rosemary (Rosemarynek nagyfia van; 1997)

Színművek:
No Times for Sergeants (1955)
Interlock (1958)
Critic's Choice (1960)
General Seeger (1962)
Drat! The Cat! (1965)
Dr. Cook's Garden (1967)
Veronica's Room (1973)
Deathtrap (1978)
Break a Leg: A Comedy in Two Acts (1987)
Cantorial (1988)
Body Politic (1991)
Footsteps (1994)
Killing the Lawyers (2000)

Címkék: életrajz ira levin

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása